„Fedezzük fel Luthert, aki a teológia nagy tanítója!” – Interjú Nikolaus Schneiderrel

Schneider szeretné, ha a pápalátogatás során Luther Márton új értékelését is végrehajtaná a katolikus egyház. A 24 millió protestánst tömörítő egyház vezetője előrelépést vár el az ügyben is, hogy a különböző felekezetekhez tartozó házaspárok együtt vehessenek úrvacsorát. Ez ugyan protestánsoknál már gyakorlat, de jó lenne, ha a katolikusok engedélyt adnának az evangélikusoknak az eucharisztia közös ünnepléséhez.

– Schneider úr, pár nap múlva érkezik Németországba XVI. Benedek pápa. Mire várnak az emberek, mit várhatnak el a katolikusok és a protestánsok a pápától?

– A pápa látogatása a figyelmet a keresztény hitre és az evangélium üzenetére irányítja. Ezt mindenképpen pozitívan értékelhetjük. Különben pedig a legtöbb ember valószínűleg arra kíváncsi, hogy a pápa az aktuális kérdésekkel kapcsolatban vajon milyen véleményt fog mondani. Itt minden bizonnyal első helyen lehet említeni az európai összetartozást, a szociális igazságosság kérdését és a keresztény hit jelentőségét világunkban. A protestánsok és katolikusok pedig itt Németországban azt remélik XVI. Benedektől, hogy új ökumenikus impulzusokat fog adni, amelyek Jézus Krisztusról szóló közös bizonyságtételünket és az evangélium megszabadító erejét erősíthetik társadalmunkban. Néhány katolikus testvérünk pedig azt várja tőle, hogy magyarázó szavakat, tisztázó és megbékéltető üzenetet mondjon a feszült belső katolikus helyzetről.

– Az EKD delegációja 2011. szeptember 23-án találkozik a pápával az erfurti kolostorban, ott, ahol Luther Márton még szerzetesként tevékenykedett. Azért kampányolt, hogy Luthert a két egyház közötti közvetítőként fogják fel. A találkozás egy ilyen történelmi helyen elősegítheti ezt?

– Nagyon remélem, hogy Erfurtban tiszta hangsúlyt fogunk arra helyezni, és megmagyarázni, hogy több van, ami összeköt bennünket, mint amennyi elválaszt minket egymástól. egy olyan helyszínen találkozunk, ahol Luther Márton Ágoston rendi szerzetesként élt és ahol első miséjét ünnepelte, ebből a szempontból tehát a kolostor szimbolikus kapcsolópont a közös dolgok számára. Ma Erfurt egy olyan német régióban van, ahol már csak a népesség egyötöde tartozik valamely nagy keresztény felekezethez. Ez nagy kihívás mind a protestáns, mind pedig a katolikus egyház számára. Ezt csak közösen tudjuk végigküzdeni.

– A pápa látogatását a reformáció országában nagy ökumenikus eseményként értékelte és azt a kívánságát fejezte ki, hogy bárcsak közös ökumenikus lépések történnének, amelyeket össze lehetne majdan kötni a két egyház számára a 2017-es reformációi jubileumi ünnepségekkel. Mi lenne az ön nézőpontjából igazi előrelépés e téren?

– Szeretném, ha a pápa látogatása Luther Márton új értékeléséhez vezetne a katolicizmusban. A római-katolikus egyház felfedezhetné Luthert, mint aki a teológia nagy tanítómestere volt, aki egyháza számára fontos személyiség volt. Ez arra a felismerésre vezethetne, hogy Luther Márton a két egyház számára összekötő kapocs lehetne, mintsem szétválasztó elem. Reménykedem abban, hogy közös történelmükre pillantva az elmúlt öt évszázad is értékeket fog hordozni magában. Remélem, hogy a szétválasztottságot nem csak szétszakítottságként, hanem gazdagításként is tudjuk majd kezelni. Így tudnánk római-katolikus testvéreinkkel a Luther-évtized következő éveiben a reformáció 2017-es jubileumát átgondolni, és közösen megszervezni. Természetesen az a kérdés is jelentős, vajon a más felekezetű házaspárok esetében a római-katolikus egyház lehetőséget ad-e arra, hogy házaspárjukkal közösen részesülhessenek az eucharisztiában. Ez egy olyan kérdés, amelyet nemsokára meg kellene oldani! Elég ideig voltam gyülekezeti lelkész ahhoz, hogy tudjam, mennyire szenvednek egyes házaspárok az érvényben lévő szabályozások miatt.