„A templomok közvetítő szerepet kell, hogy játszanak” – Beszélgetés Pál Dianával a Nyitott templomok éjszakája kapcsán
Budapest – Az Ars Sacra Alapítvány szervezésében idén is sor kerül a Nyitott templomok éjszakájára. Ehhez a programhoz csatlakozik 2011. szeptember 17-én a kelenföldi evangélikus templom is. Pál Diana orgonaművészt, a program főszervezőjét kérdeztük. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna
– Idén első alkalommal csatlakozik Kelenföld a programokhoz. Miért döntöttek úgy, hogy Önök is társulnak ehhez a rendezvényhez?
– A történet úgy kezdődött, hogy a Gemma énekegyüttes Nógrádi Péter zeneszerző révén megkereste a gyülekezet vezetőségét, hogy adjon helyet szeptember 17-i koncertjükhöz a templomban. Mivel a hangverseny létrejöttét a Szakrális Művészetek Hete rendezvénysorozat ihlette, egyúttal felmerült annak az igénye illetve lehetősége is, hogy az egyházközség a kóruskoncert mellett más programokkal kiegészítve „egész estés” rendezvénysorozattal kapcsolódjon a Nyitott templomok éjszakájához.
– Hogyan kezdte el a szervezést? Egyáltalán hogyan esett önre a választás? Van korábbi gyakorlata ebben?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy a templomok olyankor is kitárják kapuikat, amikor nem csupán liturgikus esemény zajlik bennük. Gondoljunk csak bele, utazásaink során nem igyekszünk-e magunk is templomok lépcsői felé, leülni és eltölteni hosszú perceket vagy akár órákat ezekben a megszentelt terekben, hogy akár lelkileg, akár testileg kipihenjük magunkat, feltöltődjünk? A kultúra, legyen az a szakrális téré, a zenéé, vagy a szóé, európai létünk feltétele. Ha megmutatjuk értékeinket, azzal nem csak hagyományainkat őrizzük, hanem lehetőséget is adunk utódainknak azokat megismerni.
Nyolc évig a békásmegyeri evangélikus gyülekezet orgonistájaként magam is egy aktív közösségi életet élő gyülekezet tagja voltam. Havonta rendeztek Összegyülekezés napokat, melyeken a legkülönbözőbb művészek mutatták be művészetük legjavát: képek és tárgyak, muzsika és tánc, költészet és film, mind-mind hallhatóvá-láthatóvá és átélhetővé vált a templom falain belül. Itt tapasztaltam meg igazán a művészetek emberekre gyakorolt hatását, azt a közösségteremtő erőt, amely nem függ életkortól, vallási hovatartozástól, nemzetiségtől. És persze itt említeném meg ezen alkalmak gyülekezetépítő erejét: együtt tervezni és végigvinni az alkalmakat, majd látni az oda érkezők örömét – mindez nagyon erős összetartó erő, összekovácsolja azokat, akik részt vállalnak benne.
Orgonistaként rendszeresen rendeztem hangversenysorozatokat, koncerteket, számos művészt megismertem. Ezek a tapasztalatok segítenek abban, hogy újszolgálati helyemen is aktívan részt vehessek programok tervezésében és megvalósításában.
– A programkiírás szerint 18–22 óráig a templomban, az altemplomban és a tanácsteremben lesznek események. Mesélne nekünk ezekről?
– A helyszíneket gondosan megterveztük, ugyanis ahhoz, hogy templom- és szakrális tér-élményük legyen az ide életükben először betérő látogatóknak, fontosnak tartottuk ennek a különleges épületegyüttesnek az „élő” bemutatását. Ugyanis a Magyari István utcában nem csupán egy templom áll magában. A templomtérhez kapcsolódóan tanácsterem, lelkészi iroda, altemplom, illetve a szomszédos épületegyüttesben gyülekezeti termek és lelkészlakások teremtik meg a tárgyi feltételeit a közösségi életnek. Az esti programok helyszíneit így ehhez a változatos környezethez alakítottuk.
– Nem csak kóruskoncert lesz tehát, hanem a templom felfedezésére is hív két építész: Czirják Ágnes és Lasztóczi Péter. Ezt követően zenés irodalmi est lesz, amelyben Kézdy György színművész, Jászai Mari-díjas, érdemes művész, Liszt Ferenc magánlevelezéséből összeállított válogatást ad elő, Szekér Bernadett zongoraművész pedig ismert Liszt zongoraműveket zongorázik. Az estét zsoltáréneklő imaóra, kompletórium zárja. Miért érezték fontosnak, hogy a zenén kívül más művészeti ágak is „szót kapjanak”?
– Ahogyan azt korábban említettem, célunk egy sokoldalú kulturális eseménysorozat megszervezése volt. A Gemma együttes koncertje után azokat, akik körbe szeretnék járni az épületegyüttest, Czirják Ágnes és Lasztóczi Péter építészek várják. A rövid vetítettképes előadást követően minden helységbe bepillanthatnak az érdeklődők.
A Liszt-évforduló kapcsán lehetetlen nem megidézni a 200 éve született zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus és karmester életművét. Ez este folyamán elhangzó válogatás Kézdy György színművész előadásában ennek a hallatlan mennyiségű levélanyagnak természetesen csak egy töredéke. Liszt édesanyjához, barátaihoz, pályatársaihoz és szerelmeihez írt írásaiban egy rendkívül izgalmas ember és művész portréja rajzolódik ki.
Talán kevesen tudják, hogy a kelenföldi evangélikus templomban év közben vasárnaponként az esti 6 órás istentisztelet régi protestáns hagyományokon alapuló rítus szerint zajlik. A Protestáns Kántorátus vezetésével hétről hétre gregorián vesperás, azaz zsoltáréneklés részesei az istentiszteleten részt vevők. Így lesz ez szeptember 17-én este is: a nap lezárásaként az együttes közös gregorián zsoltározásra hív.
–A templomban gyülekezettörténeti emlékek kiállítása is megtekinthető majd. Ezt ki készítette? Milyen emlékeket láthatunk majd és hogyan gyűjtötték össze ezeket?
– Gyönyörű oltárterítők láthatók ezen az estén a tanácsterem falain. Ezeket az alkotásokat különleges gonddal készítették alkotóik. Sajnos, helyszűke miatt csak néhány darabból álló válogatást láthatnak az ide látogatók, ezért igyekeztünk a legizgalmasabb terítőket bemutatni.
– Sajnálatos, hogy még mindig elég kevesen csatlakoztak evangélikus gyülekezeteink közül ehhez a programhoz. Akik esetleg gondolkodnak azon, hogy jövőre csatlakozzanak-e, mit ajánlana nekik, miért döntsenek a Nyitott templomok éjszakája program mellett?
– Az evangélikus templomok többsége az istentiszteletek alkalmait leszámítva többnyire zárva van. Ezen az estén lehetőségük van azoknak is a templomokba betérni, akik egyébként nem járnak liturgikus alkalmakra. Mivel a kultúra mindenkihez szól, nem csak a vallásukat aktívan gyakorló emberekhez, ezért a templomok egyfajta közvetítő szerepet kell, hogy játszanak. Hiszen a szakrális térben elhangzó szó, felcsendülő muzsika, vagy maga a helyszín, a templomi környezet, lehetőséget nyújt a belső töltekezésre. A templomok közösségek számára épültek. Nekünk is azzá kell tennünk őket.
A programról honlapunk Események rovatában olvashatnak még:
