Krimi: Bűntény, gyilkosság és halleluja
A gyilkosságról és halálról szóló történetek közkedveltek. Ez különös. A való életben mindannyian a békét, örömöt, harmóniát szerenénk megteremteni. Ennek ellenére a krimik a legnézettebben a tévében és a legkedveltebbek a könyvkereskedésben is. Hogy a krimik miért igzalmasak és a Biblia miért thriller, erről szól ez a cikk. Forrás: evangelisch.de / Timon Müller / fordította: Horváth-Bolla Zsuzsanna.
Nem volt esélye. Hátulról támadtak rá – a saját testvére. Irigység, féltékenység és az az érzés, hogy ne én legyek a kevesebb, ne én húzzam mindig a rövidebbet. A csalódottság gyűlöletté növekedik. És akkor megtörténik a felfoghatatlan: Kain megöli Ábelt. Az emberiség első erőszakos gyilkossága ez. Precedens értékű eset.
„Kain és Ábel története a legjobb krimisikola a világon” – mondja a bestseller szerző Ǻsa Larrson. A svéd krimi-királynő – aki olyan regényeket írt, mint az „Amíg a haragod el nem múlik” vagy a „Fehér éjszaka” – nemzetközi szinten is sikeres. A 42 éves szerzőnő számára azonban a biblia mindig is inspirációs forrást jelentett: „Észrevettem, hogy az Ószövetség történetei erős befolyással bírnak az én írásaimra.”
A történetek szépsége, a dramatikája és brutalitása magával ragadja a szerzőnőt. „Szeretem a Biblia antik hőseit – mondja Larrson. „Tele vannak kétségekkel és önmeghatározásukkal is küzdenek.” És ahogyan a Bibliában, úgy a krimikben is az igazság utáni keresésről van szó – állapítja meg az írónő.
Németországban évente 800 krimi jelenik meg
Krimik, drámák, psycho-thrillerek: Németországban évente körülbelül 800 új krimi-regény jelenik meg. A „feszültség” területéről való könyvekként írják le a szépirodalom területének második legtöbbet eladott termékeit – áll a Német Könyvterjesztők Szövetségének jelentésében.
2008-ban a krimik és thirllerek eladása 4,7 százalékról kereken 25 százalékra nőtt. A tévében is magasan szárnyal a krimik nézettsége.
Ha vasárnaponként a Tetthely nyomozói az ARD-n gyilkosokat üldöznek, több millió német ül le a tévékészülékek elé. A legtöbb német honpolgár szereti a bűntényekről szóló történeteket: „Milyen szívesen néz krimiket?” – kérdezték 2008-ban az allensbachi közvélemény-kutatók. Az eredmény: a krimiket a megkérdezettek 70 százaléka kedveli.
A krimik különös pluszt adnak – magyarázza Ursula Gasch kriminálpszichológus. „Az idegek csiklandozása csodálatos stratégia arra, hogy a mindennapokból picit kiszakadjunk.”
A krimik sokkal jobban elterelik a figyelmet, mint a slágerek hallgatása, vagy a jó világról szóló történetek. „A félelem hatalmas érzés” – magyarázza a tübingeni kriminológus. És ez a játék a félelemmel a döntő abban, hogy kedveljük a gyilkosságról szóló történeteket.
Hogy ez fiktív vagy valódi: „Ha félelem kerít hatalmába, agyunk olyan részei is meg lesznek mozgatva, amelyek akaratlagosan nem állnak reldeklezésünkre8 – mondja Gasch.
Archaikus védekező mechanizmus
Stresszhormonokat bocsát ki agyunk és reflexszerűen szervezetünkben egy ősrégi veszélyprogram játszódik le, mint ahogyan már az emberiség őskorszakában is. Félelem? Támadás? Villámgyorsan kell dönteni, hogy a szituációnak megfelelően cselekedjünk. A félelem egy archaikus védekező mechanizmus – magyarázza Gasch.
„Ha egy krimi elegendő zsongást ad idegeinknek, akkor ezzel más emléknyomaink is telítődnek” Ez azt jelenti, hogy a mindennapok gondjai felejtődnek addig, míg a könyvet be nem csukjuk, vagy a film véget nem ér.
Egy jó krimi a jó és a rossz örök ellentmondásán alapul. És a kíváncsiságén. Ki volt a tettes? Mi a motivációja? Milyen új indítékok vannak? Kérdés kérdés hátán. Mint egy puzzle-ban, úgy állnak össze a rejtélyes részletek.
„Az emberek csodásan hagyják magukat manipulálni. – állapítja meg Gasch. – A bűntényekben konfrontálódunk gyengéinkkel is”.
A pszichológusasszony a szerepjátékokhoz hasonlítja a krimiket. Az olvasó vagy a néző a különböző karakterekben saját maga pozitív vagy negatív oldalait fedezheti fel.
„Ez az identifikáció fontos szerepet játszik a krimi élvezetében – mondja Gasch. – Mi magunk is rájöhetünk a dolgok lényegére” De a történetnek még van egy pontja, amely a siker kulcsa: „A krimik problémamegoldásra vannak orientálva” – hangsúlyozza Gasch, azaz az esetet minden alkalommal megoldják és minden újra jó lesz.
Erőszak és bűntény – nem ezeké az utolsó szó. Ez a vigasztaló jelleg az, ami a krimit összeköti a Könyvek Könyvével.
„A krimik modern variánsai azoknak az eseteknek, amelyeket már a Biblia is leírt” – mondja Bertram Salzmann a Német Bibliatársaságtól.
„A Bibliát részleteiben akár az emberiség krimináltörténeteként is olvashatnánk.” A Szentírás számos esetben számol be ugyanis bűntényekről.
Krimi a Bibliában
25 esetet foglalt össze Salzmann „A Biblia bűntényei” című könyvében. Ez azonban csak kis száma annak a rengeteg bűnténynek, amelyről a Biblia szól. Például itt van mindjárt az emberkereskedelem: Józsefet a testvérei rabszolgaként eladják Egyiptomban (1 Móz 37, 2-36). Aztán jön a gyilkosság és szexuális szükséglet: Dávid király szép szomszédasszonyára Betsabéra szemet vet és férjét, Úriást úgy intézi, hogy a csatában meghaljon (2. Samuel 11, 1-12). Ismert a karácsonyi történetből is a betlehemi mészárlás, amikor Heródes király csecsemőket ölet meg (Máté 2,1-18).
„A bibliai krimiknek kijelentő erejük van – hangsúlyozza Salzmann. – Tudatosan kerültek bele a Szentírásba” Példaértékűek azokra a gonoszságokra nézve, amelyekre maguk az emberek képesek. Harag, bosszú, vágy, féltékenység és gyűlölet: a bibliai thrillerek a bűnök cselekvésének alappéldáit írják le. A végén azonban a gonoszság legyőzetik. Ahogyan a krimiben, úgy a Bibliában is: „Isten az igazak mellett áll és az igazak mellé áll, még akkor is, ha ez nem mindig egyértelmű” – mondja Salzmann a bibliai bűntények üzenetéről. Ahogyan Ábel meggyilkolásakor is: Kaint Isten megtalálja és megbünteti.