Mi lenne, ha... – Konfirmandus és ifjúsági hétvége volt Gyékényesen

A hétvége célja az volt, hogy a konfirmáció előtt álló fiatalokat minél inkább egy csapattá kovácsoljuk, legfőképpen azért is, hogy konfirmálásuk után ne felejtsék el evangélikus közösségünket, hanem minél inkább bekapcsolódjanak abba. Ebben a segítségünkre voltak azok az ifisek, akik bár már egyetemeken tanulnak, mégis fontosnak érzik, hogy az utánuk levő generációk is olyan erős és jó csapattá váljanak, amilyenek ők.

Pénteken az esti órákban érkeztünk meg Gyékényesre, ahol a nemrég felújított evangélikus templom mellett levő gyülekezeti házban volt a szállásunk. A köd kísérte út után belépve a házba, a cserépkályha adta melegséget érezhettük meg elsőként. A fiatalok nagy lelkesedéssel néztek körül és foglalták el helyeiket. Rövid szusszanás és rendezkedés után a konfirmandusok bele is vetették magukat az eddig elsajátított anyagba Pongrácz Máté lelkész segítségével és közben már azt tervezgették, hogy a szombati nap, záró eseményén a nagy Konfirmációs Kvízjátékban le fogják győzni a nagy ifiseket. Amíg ők erre készültek, addig gyülekezetünk teológusai, Hegedüs Gábor, Réth Katalin, Karádi Adél és Szemerei Eszter már a vacsorát és az esti közös játékot készítették elő.  

Vacsora után áhítat és éneklés következett. Szinte be sem fejeződött az egyik ének, már az újabb kívánságukat mondták be a gyerekek. Mikor már kifogytunk az énekekből, elkezdődött a nagy, közös játék. A csapatok vegyesek voltak, így volt rá lehetőség, hogy aki még nem annyira ismert valakit arra most sor kerülhetett. Az egyik játék neve: Mi lenne ha ..., már a címből is gondolhatjuk, hogy itt bizony nagy-nagy kacagások, nevetések fognak következni. Bizony így is lett. Ezután következett egy másik játék, ami már nem a csapatokhoz volt kötve, mégis együtt oldották meg a feladatot, ennek a neve: Comboy. Ez az abszolút kedvenc, nagy koncentrációt igényel, de ha valaki egyszer rájön a lényegére, akkor nagyon élvezi.

Szinte észre sem vettük mennyi ideje játszunk már, éjfél volt, de a gyerekek még maradni és játszani akartak.

Szombat reggel aztán kinézve az ablakokon, dércsípte fákat láttunk körös-körül, a fiatalokat még sem tántorította el attól, hogy a szabadban, reggeli tornával kezdjék a napot. Reggeli után áhítaton vettek részt, majd tovább haladtak a konfirmációs anyagban. Ezután következett egy újabb játék, amely a faluban került megrendezésre. Egy elrejtett fakanalat kellett megtalálniuk, amit hosszas keresés után, nagy örömükre meg is találtak. Közösen elfogyasztott ebéd után következett az utolsó programpont, a mindent eldöntő nagy játék. Bár nem „konfisok” kontra „ifisek” csapatok voltak, jobbnak látták, hogyha vegyesen alkotnak egy-egy csapatot. Ez a játék is csak úgy, mint a többi jókedvvel, nevetéssel telt.

Összességében, mindannyiunk nevében állíthatom, hogy élményekben gazdagon tértünk haza. A fiatalok elmondásuk szerint nagyon jól érezték magukat.

További képek:

http://kaposvar.lutheran.hu/album/Ifi/index.html