A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el
A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket listázza fel, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát Istennel való belső kapcsolatában keresi. Szöveg: Albert Schweitzer
Fotó: Bolla Zsuzsanna
Aki saját megtisztulásán munkálkodik, attól senki sem rabolhatja el eszméit. A jóság és igazság eszméjének hatalmát belső világában éli át. Ha úgy látja, hogy túl kevés az, amit ebből kifelé tud árasztani, mégis tudja, hogy hatása attól függ, mennyire tiszta szívében.
Az eredmény talán még nem mutatkozik, vagy rejtve marad a szeme előtt. Ez nem baj: ahol erő van, az hat is.
A Nap egyetlen sugara sem vész kárba. De a növénynek, miközben rá árad a napsugár, idő kell a sarjadáshoz, és aki vet, nem mindig éri meg az aratást.
Minden értékes hatás a hit-táplálta cselekedetekből származik.
Soha nem szabad eltompulnunk. Akkor járunk az igazságban, ha a konfliktusokat egyre mélyebben éljük át, és egyre gyermekibb hittel fogadjuk.
