Találkozások – Adventi vendégvárás Pestszentlőrincen

Létrehozás: 2009. december 04., 15:46 Legutolsó módosítás: 2009. december 04., 19:19

Pestszentlőrinc – Egy pohár meleg tea, barátságos légkör és néhány kedves szó fogadta azokat, akik december elsején délután beléptek a pestszentlőrinci evangélikus templomba. Kissé beljebb könyvek, CD-k, fából készült szép ajándéktárgyak sorakoztak hívogatóan, hogy kedvezményes ádventi-karácsonyi vásárral örvendeztessék meg azokat, akik vásárolni, körülnézni vagy egy kiadvány kapcsán véleményüket megosztani jöttek. Fotó: Győri Gábor Dávid, szöveg: Hulej Enikő.

Később az orgona hangja jelezte: eljött az emlékezés ideje. A gyülekezetszervező, templomépítő lelkész, Sokoray Károly beiktatása pontosan 80 évvel ezelőtt történt, s a templom felszentelésének is lassan itt a 77. évfordulója. Hogyan becsülheti meg a gyülekezet egykori lelkipásztorát, akinek munkája gyümölcseivel ma is lépten-nyomon találkozhat? Úgy, hogy példáját követve hirdeti az evangéliumot, odafigyel az újonnan betérőkre, és engedi, hogy Isten megmutassa a közösségen keresztül az ő erejét.

Este kezdődött el a LÉT (Lőrinci Érdeklődők Teaháza): Mádl Dalma érkezett, akinek a helyi gyülekezeti tagok és az érdeklődők kicsit bepillanthattak életébe. Hallhattak gyermekkoráról, egykor harcias egyéniségéről, a családja iránti elkötelezettségéről, példaképeiről, a hit fontosságáról, a kegyelemről, melyért naponta hálát ad. Dalma asszony – mint a korábbi államelnök felesége – felelevenített néhány emlékezetes találkozást is, például a spanyol királynéval, aki olyan otthont alapított, ahol sérült gyerekek tanulhatnak szakmát és élnek meg munkájukból. Kiderült az is, hogy Mádl Dalma számára milyen fontos a karitatív szolgálat: kötelességének érzi, hogy segítsen azokon, akiken csak tud. A Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete. Az általa 2006-ban létrehozott Istenadta Tehetség alapítvány szegény sorsú, tehetséges, kistelepülésen élő fiatalok középiskolai kollégiumi nevelését támogatja. Örömmel mesélt egy – a hajléktalanoknak tartott – misén való részvételéről, a velük való kézfogásról, beszélgetésről, könnyeikről; az ételosztásról a Nyugati pályaudvarnál; az asszonyokról, aki süteményt sütnek, ruhát gyűjtenek. S hangsúlyozta, hogy bár ma mindent a türelmetlenség és az agresszivitás jellemez, a szelídség mégis csak többet ér – igazolja ezt például egy erdélyi polgármestert, akit ez indított arra, hogy jót tegyen Böjte Csaba árváival…

Áldott légy, te betlehemi Gyermek! Áldott légy, hogy elhoztad a fényt, az élő bizalmat, reményt! – Ez az ének zárta a lőrinci adventi napot. S a fényről nemcsak énekeltek a jelenlévők, hanem tovább is adták egymásnak a lángot, és sorra gyulladtak meg a kezekben a gyertyák. Így indult haza mindenki, s vitte a fényt – ki a templomból – ezzel a jelképes mozdulattal is hirdetve: a templomon kívül lévőknek is szükségük van a világ Világosságára, az Úr Jézusra...

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben