Schmitt Pál kíséretében Prőhle Gergely országos felügyelő, államtitkár helyettes is ellátogatott a pápához

Olaszok kisebb tömege várta a presidente magiaróként üdvözölt magyar államfőt a Rómától húsz kilométerre lévő pápai rezidencia előtti téren. Az elnök itt számolt be a Népszabadság újságírójának az egyházfővel négyszemközt, németül folytatott  beszélgetésről. „Az, hogy a pápa alig egy hónappal beiktatásom után fogadott, az új magyar kormánynak az egyházzal való komoly együttműködési szándékát szimbolizálja. Én is szeretném a készülő magyar alkotmányban a kereszténységre történő utalást és a Szent Koronát látni, ha máshol nem, a preambulumban” – közölte Schmitt Pál az újságíróval. Hozzátette, hogy más alkotmányban is van erre utalás, a miénk lenne a kilencedik. A magyar államfő kézcsókkal köszöntötte XVI. Benedeket, ami az etikett szerint a katolikus egyházfő elé járuló férfiak joga, de nem kötelessége.

Schmitt Pál szerint a katolikus egyházfő „nagyon jó néven vette” ezt a törekvést. A négyszemközti megbeszélésen áttekintették, hogy mely európai alkotmányokban szerepel utalás a kereszténységre, és megállapították: nyolc országban említik meg konkrétan a vallást az alaptörvényben. A köztársasági elnök hozzátette: „büszkén jelentette” a pápának, hogy „ha minden jól megy, Magyarország lesz a kilencedik”.

A XVI. Benedekkel tartott megbeszélésen szó volt a szomszédainkkal való regionális együttműködésről is. „A pápa pontosan tudja, hány magyar él Szlovákiában és Romániában” – számolt be a köztársasági elnök, aki egy XVII. századi Magyarország-térképet adott ajándékba az egyházfőnek. „Elmondtam a Szentatyának, hogy az azon látható négy nagy magyar városból már csak egy van magyar területen.”

A térképet John Speed angol történész-térképész metszette, és 1626-ban jelent meg Londonban A világ legnevezetesebb részeinek látképe című atlaszban. Az államfő kiemelte, hogy a térképen nagyon szép utalás van az akkori, 1620-as évekbeli népviseletre. Az ajándék érdekessége, hogy ez a lap az első térkép Magyarországról, mely Angliában készült.

Szó esett Magyarország 2011-es EU-elnökségének programpontjairól, ezek között Schmitt a gyermekszegénység elleni küzdelmet és a hagyományos család védelmét emelte ki. A Vatikán a 4,5 milliós Horvátország mielőbbi EU-csatlakozását szorgalmazza – mondta Schmitt, hozzátéve, „ha a Jóisten és sokan mások is úgy akarják, ennek ideje hazánk soros elnöki féléve alatt érkezhet el”. Schmitt Pál ismét felajánlotta az egyházfőnek, hogy a moszkvai pátriárkával való találkozójának helyszíne Pannonhalma legyen.

Az MTI szerint Schmitt Pál hangsúlyozta: szimbolikus értékűnek tartja Castel Gandolfó-i látogatását, tekintettel arra, hogy az új magyar kormány nagy hangsúlyt helyez az egyházzal való együttműködésre, és ennek már komoly jeleit is adta.

A pápa nyári rezidenciájának könyvtárszobájában tartott félórás, német nyelvű audiencián az államfő felvetette: fontos, hogy a határon túli magyarok lelki gondozását magyar anyanyelvű lelkipásztorok végezzék. A pápa elmondta, hogy jól ismeri ezt a problémát, és biztosította a magyar elnököt: amennyire lehetősége van rá, figyelni fog arra, hogy megfelelő számú és minőségű pap tegye lehetővé a határon túli magyarok anyanyelvi pasztorációját.

A találkozón áttekintették a vatikáni–magyar kapcsolatokat, a magyarországi egyházi iskolák finanszírozásának helyzetét, és szó esett a jövő év első felében esedékes magyar európai uniós elnökség célkitűzéseiről is. Schmitt Pál tájékoztatta a pápát arról, hogy a magyar elnökség során kiemelten akarnak foglalkozni a gyermekszegénység kérdésével és a család fontosságával. Utóbbi kapcsán leszögezte: amíg Magyarországon a jelenlegi kormány van hatalmon, a házasságot csak különneműek uniójának tekintik a gyermeknevelés érdekében, és a családot tartják a társadalom legfontosabb egységének, amelyet semmi sem pótolhat.

A pápa érdeklődést mutatott a formálódó Duna-stratégia iránt, és hangsúlyozta a szomszédos országok közti regionális együttműködés fontosságát. Az egyházfő továbbá különösen jó néven vette, hogy Magyarország igyekszik elősegíteni a katolikus többségű Horvátország uniós csatlakozását, és jelezte, hogy a Vatikán is támogatja Zágráb mielőbbi EU-taggá válását.

XVI. Benedek esetleges magyarországi látogatása olyan összefüggésben került szóba, hogy az államfő felajánlotta Pannonhalmát az orosz pátriárka és a pápa esetleges találkozójának helyszíneként.

A pápa a találkozón szóba hozta: nagyra értékeli, hogy a magyar államfői honlapon olvashatók Szent István királynak a fiához írt intelmei, amelyek számos szakrális, a vallásos nevelésre vonatkozó elemet tartalmaznak – emelte ki az újságíróknak tartott tájékoztatóján az államfő.

A pápával folytatott négyszemközti beszélgetés után az elnök Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral, az egyházi állam „kormányfőjével” folytatott megbeszélést az apostoli palotában. A találkozón külpolitikai kérdésekről, az Európai Unió bővítéséről, ezen belül Horvátországról, Koszovóról és Törökországról beszéltek.

Délután Schmitt Pál udvariassági látogatást tett Giorgio Napolitano olasz államfőnél a római Quirinale elnöki palotában. Este az olaszországi magyar közösség tagjaival találkozott a Római Magyar Akadémián, majd részt vett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletére rendezendő vacsorán.

Az államfőt vatikáni és római útjára elkísérte felesége, Schmittné Makray Katalin is. Kíséretében ott volt a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Prőhle Gergely EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is.