"Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval!"

Fassang László, orgonaművész előadásában Johann Sebastian Bach: g-moll fantázia és fúga orgonaművével kezdődött a csendes, könyörgő istentisztelet az erőszak ellen, amelynek mottója a Római levél 12,21 versében olvasható a következőképpen: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval!”

Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője köszöntő beszédét azzal indította: „Bár ne
lennénk itt ma együtt, hiszen ide vasárnaponként szoktunk járni – viszont most azok
is eljöttek, akik nem szoktak istentiszteletre járni.”
Aztán hozzátette: „Sajnos azért telt meg ezúttal zsúfolásig az evangélikus templom, mert az utóbbi időben elharapódzott erőszak és szomorú események miatt sokan érezték szükségét annak, hogy könyörgő istentiszteletre jöjjenek. Reméljük lesz hatása az utóbbi időben elszaporodó erőszakhullám elleni tiltakozásnak.”

Ezután Szalóki Ágnes énekművész népdalokat adott elő: egy szabolcsi cigányhallgatót és egy mezőségi halottkísérőt. A szívekig ható dallamok után a gyülekezet a Mint a szép hűvös patakra, evangélikus éneket énekelte, majd Ittzés János elnök püspök az invokáció (Isten nevének segítségül hívása) és dr. Fabiny Tamás püspök az introitus zsoltár szavaival kezdték el az istentisztelet liturgikus részét.

Egy imádság és az igeolvasás után az Úr Jézus, hozzád kiáltok című éneket énekelte a gyülekezet, majd Gáncs Péter püspök igehirdetése következett. (A prédikáció teljes szövege itt olvasható).

A püspök prédikációját azzal kezdte, hogy „csendes együttlétre kaptunk meghívást és a jelen helyzetben nagy szükségünk van az Isten előtti csöndre, ami nem tévesztendő össze az összeszorított ajkak dacos némaságával. Az Isten előtti csendesség nyitott csend, melyben meghalljuk a Teremtő, Megváltó, Megelevenítő Isten kereső szavát. Ez a szó minket keres féltő, vigasztaló, atyai szeretettel, minket kérdez, mert tudni akarja: mi van velünk, mi van bennünk, mi történt velünk? Mi fáj, mi fojtogat, mi feszül ott legbelül, a szív rejtett mélyén?”

Gáncs Péter ezután három Szentírásbeli kérdést tett fel, Ádám, Kain és Jézus kérdéseit: „Ádám, ember hol vagy?” – kiált az Úristen az elbukott ember után az Édenkertben. A válasz: „Elrejtőztem, mert félek…” „Kain! Hol van Ábel, a testvéred?!” – Kérdezi újra Isten. A válasz: „Nem tudom! Talán őrizője vagyok én a testvéremnek, az én atyámfiának?!” Aztán a jézusi kérdés, a kereszt felé vezető úton: „Miért ütsz?!” Nem találunk választ erre a kérdésre az evangéliumokban. De ez a kérdés két évezrede, így napjainkban is, ott izzik a levegőben. A Teremtő kérdez és választ vár. A Megváltó kérdez, és könyörög értünk, még a kereszten is: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” – mondta Gáncs Péter, püspök, aki ezután arra kérte a jelenlévőket, hogy a padokra kitett papírokon mindenki fogalmazza meg csendben gondolatait, imádságait, amelyet Istenhez szeretne ma este vinni.

Közben Bálványos Judit szaxofonon játszott, majd az imádságok egy táblára kitűzésre kerültek.

Ezután Fassang László orgonaművész és a Deák téri evangélikus gimnázium kórusa szolgált, dr. Bence Gábor vezetésével.

Az általános könyörgő imádság, a Miatyánk, és az áldás után a gyülekezet közösen énekelte el a himnuszt.

Az istentisztelet offertóriumát az MEE roma-missziójának támogatására ajánlották fel püspökeink.

Az Adj békét a mi időnkben gyülekezeti énekkel és orgonajátékkal zárult a templomban a csendes együttlét, amelyre többek között Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és Bánffy György színművész is eljött.

A gyülekezet tagjai ezután mécseseket gyújtva a templom elé mentek és közösen énekeltek a Deák téri forgatagban, ahol egy-egy ember megállt és csendben figyelte az összegyülekezetteket.

Az istentiszteletről készült képes beszámolónk az Aktuális rovatban itt található.

Az istentisztelet egy megható, megkapó jelenetéről publicisztikai írásunk itt olvasható.