Isten kezében vagyunk – Határátlépő fesztivált tartottak Kőszegen
„Ott van életem Isten tenyerén …” – Ez volt a témája az idén negyedik alkalommal megrendezett HATÁRÁTLÉPŐ Keresztény Fesztiválnak, melyet a kőszegi evangélikus, katolikus és református egyházközségek rendeztek meg a helyi baptista közösséggel együttesen pünkösdhétfőn, a Jurisics várban. Baranyay Csaba írása. További fotók: koszeg.lutheran.hu
A fesztivál története öt éves múltra tekint vissza. Akkor született meg bennünk a vágy, hogy ne csak az ökumenikus imahéten mutassuk meg a keresztények egységét, hanem átlépve felekezeti határokat együtt lépjünk ki templomaink falai közül a város fiataljai, családjai és idősei elé, és töltsünk együtt egy délutánt, ahol mindenki jól érezheti magát. Mégis több ez a fesztivál, mint egy pünkösdi majális, hiszen minden alkalomnak meghatározott témája és üzenete van, amely markánsan megjelenik a különböző programokon, előadásokon, kézműves foglalkozásokon.
Tavaly kimaradt egy év. Akkor azért nem tartottunk Határátlépő Fesztivált, mert az evangélikus egyház nagy rendezvénye a Szélrózsa Találkozó mellett úgy éreztük egy hasonló rendezvényre való felkészülés, túlmegy erőink határán. Most azonban éppen ezért is vártuk az újabb közös alkalmat. A pünkösdi Lélekért taizéi imaórákon is imádkoztunk a fesztivált megelőző találkozásokon.
Két évvel ezelőtt tartottunk először ökumenikus istentiszteletet is a fesztivál délelőttjén. Arra gondoltunk, hogy ez is egy fontos üzenet lehet, hiszen az ünnep másnapján ez az egyetlen istentisztelet egész városunkban. Ide hívtunk minden keresztény testvért felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Az idei alkalommal különösen is felemelő érzés volt, amikor is négy felekezet hét lelkipásztora bevonult a reggeli eső következtében a lovagteremben megtartott istentiszteleti térbe. Az igehirdetést Elias Ohoiledwarin indonéz missziós atya végezte, aki igazi pünkösdi lelkesítő beszédet mondott a termet megtöltő gyülekezetnek...
Ebben az esztendőben, amikor csak a válságról hallani mindenhol, arra szerettünk volna rámutatni, hogy életünk minden helyzetében Isten kezében vagyunk, aki éppen a nehezebb időkben fordul hozzánk még nagyobb irgalmával, és hordoz bennünket nagy szeretetével. Éppen ezért is szeretnénk a mindennapi rohanásban megállni, és egymásra figyelni. És persze önfeledten játszani, a kézműves foglalkozásokon alkotni, íjászkodni, lovagolni, a légvárban ugrálni.
Bábszínházi és színházi előadások is várták a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt. Nem maradt el idén sem a nagysikerű láthatatlan színház. A zenés programokról pedig a My Friends gospelkórus és a Tarisznyások együttes gondoskodtak. A családi akadályversenyen együtt játszhattak szülők gyermekeikkel, közösen oldhatták meg a különböző vidám feladatokat. A felnőtteket számára három előadás adott alapvetést a téma átgondolásához: „A kegyelem regénye” címmel Kiss Zsuzsanna tartott előadást az 50 évvel ezelőtt megjelent Ottlik regény – az Iskola a határon lelki üzenetét elénk hozva. Laura nővér domonkos rendi szerzetes a teremtett világért való felelőségünkről vezetett vitaindítót, és végül Indonézia vallási életével ismerkedhettünk Elias verbita atya előadásában. Újdonság volt a Pillanatképek Improvizációs Színpad társulatának fellépése. Ők a közönség által elmesélt történeteket, hangulatokat jelenítették meg különböző technikákkal.
A családi akadályverseny eredményhirdetése és a fesztiválzáró áldás után a Tulipánt együttes táncházával fejeződött be a késő délutánig tartó program.