Hagyományőrző Kapusz(t)nyik Kavalkádot tartottak Bényén – Diavetítéssel!
Hogy miért van a zárójel a címben? Mert még nincs szakértőink között megegyezés, hogy kapusznyik avagy kapusztnyik az a káposztával töltött kelt tésztás finomság, amely sütésének a bényei asszonyok olyan nagy mesterei. Ezen tudományuknak azonban bizonyságát tették a 2010. november 6-án lezajlott kapusz(t)nyik verseny keretében. Szöveg: dr. Bagdy Judit (lelkészfeleség és kapusz(t)nyik rajongó); Fotó: Süle Zsolt, Pángyánszki Renáta, Malik Adrienn.
A Kavalkád ötlete akkor kezdett kialakulni, amikor az idei papnétalálkozón szóba került a készülő evangélikus hagyományőrző szakácskönyv ötlete. Hiszen mekkora kincsünk van, amit meg lehet osztani az ország más régióival, későbbi generációkkal. Így a zsűrizést elvállalta Fabiny Katalin püspökné asszony, Völgyessy Szomor Fanni énekesnő és Buday-Malik Adrienn a szakácskönyv szerzője.
A rendezvény megnyitója után Lomen Erzsébet alpolgármester tartott rövid történeti áttekintést Bényéről és ismertetőt a szóban forgó eledelről, amely finomsága mellett a történelmi környezethez alkalmazkodóan olcsó és tápláló. Majd a polgármester Racskó Károly beszédében tette le a voksát a t nélküli kapusznyik mellett. Ezután a zsűrizés következett, majd megtekinthettük a Lányok-Asszonyok Hagyományőrző Néptánccsoport gyönyörű ruháit tánc közben is.
Sokan ekkor már tűkön ültek, hiszen a finom illatok kezdettől fogva belengték a termet, korogtak a gyomrok és kopogtak a szemek. Végre szabad volt az út a kapusz(t)nyik-evés előtt, és valahogy az eddig döntően női többségű közönség megszaporodott számos férfival és fiatalemberrel, akik a kóstolás programponton hirtelen megjelentek. Öröm volt nézni a sok jóízűen falatozó-beszélgető embert.
Ezután következett a dagasztás és töltés bemutatója, a gyülekezet felügyelője Szlukáné Kati néni és a pénztáros Pángyánszkiné Mariska néni segítségével. Meghallgattuk Kalina Sándorné Kati néni régi szlovák és magyar énekeit, és megcsodáltuk a főként fekete eredeti bényei népviselet divatbemutatóját, amelyen a gyülekezeti ifi leánytagjai voltak a modellek. Nem is gondolnánk, hogy a menyasszonyi ruhák is a gyász színében pompáztak sokáig, ahogy Lomen Erzsébet megjegyezte, csak az akkori asszonyok tudják, hogy miért…
Völgyessy Szomor Fanni két gyönyörű énekkel ajándékozta meg a közönséget. A néptánccsoport szívdobogtató gyertyás zárótánca előtt következett a verseny értékelése. Fabiny Katalin elmondta, hogy nagyon nehéz volt a zsűri dolga, hiszen mindegyik kapusz(t)nyik másban jeleskedett. Volt, amelyiknek különösen finom volt a tésztája, volt, amelyik a majdnem csípősen borsos vagy a paprikával ízesített töltelékével tűnt ki. Volt, aki a „káposztátnemszeretem” unokáira gondolva találékonyan sajttal töltötte, más lekvárral töltöttet hozott. Volt olyan tálalás, amely gyönyörűen magába foglalta az alapanyagokat, és volt nemzetiszínű szalaggal díszített kosár is. Így mindenki díszoklevelet és az Északi Evangélikus Egyházkerület ajándékaként a püspökné által kézzel díszített konyharuhát és edényfogót kapott.
Az elkészült kapusz(t)nyikok receptjeit elolvashatjuk a nemsokára megjelenő szakácskönyvben, amelyben még egyéb helyi jellegzetes ételek receptjei is megjelennek, mint a gombócleves vagy a matutka. Reméljük nemsokára meg is kóstolhatjuk ezeket egy fesztivál keretében!
