Felszentelték az öreghegyi keresztet
Isaszeg – Október negyedikén az isaszegi Öreghegyen felszentelték a nyaralók által felállított keresztet. Az alkalmon Gulyka József katolikus prépost és Bajusz Árpád református lelkész tartott rövid áhítatot az összesereglett mintegy 50 embernek. Sajnos az evangélikus lelkész kolléga nem volt jelen az alkalmon. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna, fotó: Horváth Gábor.
Az ünnepi alkalom bevezető beszédét Horváth-Bolla Zsuzsanna tartotta, aki elmondta, hogy a kereszt felállításának kezdeményezője a terület vezetője, Villányi László, katolikus hívő ember volt, aki mögé egy emberként álltak a terület lakói. A kereszt anyagául szolgáló fa gerendáktól kezdve, a betonozáshoz szükséges kellékekig, sódertől a szögvasig mindent a területen élők adtak össze, természetbeli adomány formájában. Mások pedig fizikai munkájukkal segítették azt, hogy a kereszt elkészüljön. Példátlan összefogással jött létre a kereszt, egy emberként mozdult meg mindenki az Öreghegyen.
„A kereszt így, Krisztus teste nélkül a feltámadást jelképezi, a halál utáni élet reménységét hirdeti. Úgy, ahogyan Jézus feltámadott, mi is úgy fogunk vele együtt feltámadni – mondta. – A kereszt a maga nemes egyszerűségében egy függőleges és egy vízszintes faoszlop találkozása. Így egyesül az isteni és az emberi. Isten értünk tett cselekedete Krisztusban és a mi emberink, hogy keresztet állítottunk az Öreghegyen, itt, ebben a fordulóban, az Ő dicsőségére. Istennek legyen hát hála és legyen áldás ez a kereszt az itt élőkön.”
Ezután Gulyka József, isaszegi katolikus prépost szólt az összegyülekezettekhez, aki szintén a keresztény hívek reménységét hangsúlyozta ki a keresztállításban: „Fontos a ma embere számára, hogy legyenek imádságos percei, amikor megállhat és a rohanás közben feltekinthet egy keresztre és elgondolkodhat azon, hogy Isten mit is tett érte.” Majd pedig egy rövid liturgiával szentelt vízzel megáldotta a keresztet.
Képekről és jelképekről beszélt a református lelkipásztor, Bajusz Árpád: „A kisgyermek fejében, pöttyös bögréje láttán a kakaó és ezzel együtt édesanya szeretete jut az eszébe. De vajon egy kereszt láttán mi jut az emberek eszébe? Nehéz megmagyarázni hitünk jelképeit” – mondta a lelkész, de hozzátette: „Nem lehetetlen az emberek szívébe írni azt, hogy Jézus Krisztus miért is jött el a világba. Aki ugyanis ezt egyszer megérti, az Isten szeretetének foglya marad.”
A lelkész ezután Pál apostolnak a Filippiekhez írt levelének 2 fejezetéből az ötödik verstől (5-11) következőket idézte: „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
A gyülekezet végül közösen imádkozta el a Miatyánkot és énekelte el a Himnuszt. Az alkalom után az egyik családnál kisebb szeretetvendégséget tartottak.
