Előadták a Messiást Pestszentlőrincen az oroszlányi ének- és zenekar tagjai

Georg Friedrich Händel (1685–1759)

Händel 1685. február 23-án Halléban született. Apja jogásznak szánta, így 1702-ben a hallei egyetem hallgatója lett. Zenei képességei hamar megmutatkoztak, és az egyetemi tanulmányai alatt a református templom orgonista-állását is betöltötte. Kiváló hallei orgonista volt F. W. Zachow (1663–1712), aki orgona- és csembaló-játék mellett zeneszerzésre is oktatta.

Tanulóévek: Hamburg virágzó zenei élete és az ottani operaelőadások nagy hatást gyakoroltak művészetére, ezért hagyta el szülővárosát, Hallét, és Hamburgban tanult tovább. Itt mutatták be első operáját, az Almirát 1705-ben. Nem sokkal később Itáliába indult, hogy ott folytassa tanulmányait. A római Árkádiai Akadémia estélyein olyan muzsikusokkal találkozott, mint Pasquini, Corelli és a két Scarlatti. Rengeteget tanult tőlük, nemcsak egyéniségét formálták, hanem hatást gyakoroltak egész életművére. 1710-ben elfogadta a hannoveri választófejedelem meghívását,  akkor már mint jeles operaszerző, az udvari zenekar karnagya lett.

Angliai évek: Hazájának elhagyására valószínűleg a Rinaldo című operájának Londonban aratott nagy sikere indította. 1720 és 1740 között több olasz nyelvű és stílusú operát komponált. Ezek nagy része nem hozta meg számára a várt sikert. Így fokozatosan rá kellett ébrednie, hogy más műfajban kellene kifejeznie drámai érzékét, tehetségét. Ez a műfaj az oratórium.

Oratóriumai közül a Messiás a valaha komponált legnépszerűbb templomi zene. Händel 1741-ben írta, és a keletkezéséről szóló történetek szerves részei a zene legendáriumának: Hogyan fogadta Händel a szöveget a lehengerlő Charles Jennenstől; hogyan zárkózott be londoni lakásába, és írta meg a művet huszonnégy nap alatt; hogy vezette az Úr a kezét; hogyan ázott el a kézirat a ráhullott könnyektől; hogy nem aludt, nem evett, hogy dublini előadásához papírra vesse a zenéjét. Mégis a Messiás ősbemutatójára a következő év áprilisáig nem került sor.

Dublinban 1742-ben minden újságban olyan hírek jelentek meg, hogy a Messiással remekmű született. A New Letter tudósítója szerint: „Händel műve mindent felülmúl, amit ebben a királyságban vagy másutt előadtak”. A Chester and North Wales Magazine azt írta: „Händel zenéje valóban csodálatosan alkalmas arra, hogy az elmét azzal az odaadó rajongással töltse meg, amelyet nekünk áldott Urunkra és Megmentőnkre emlékezve emberként csodálni, keresztényként érezni kell.” 

A Messiás:

A lírai hangvételű oratóriumot többször is előadták, szinte mindig jótékony céllal. A darab Jézus életének történetéről, küldetésének értelméről szól. Szövegét bibliai részek felhasználásával, Händel útmutatásait követve Charles Jennens állította össze.

Az oratórium első része a Messiás eljövetelének megjövendölésével kezdődik. Csaknem teljesen ószövetségi szövegeken alapul, és ezekből bontakozik ki a második rész, Krisztus szenvedése, halála és feltámadása. A harmadik rész a feltámadt Krisztus dicsőségéről, második eljöveteléről szól. A szövegek ebben a részben – két tétel kivételével – Pál apostol leveleiből valók.

Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy Händel Messiása megszólalhatott Pestszentlőrincen, az evangélikus templomban az Oroszlányi Evangélikus Énekkar és Zenekar előadásában. Várakozásaimat felülmúlta a koncert színvonala, amelyben a „karácsonyi” részt hallhattuk.

A véleményem szerint nehéz mű magabiztosan, mégis zenei alázattal éneklő szólistákkal, kiegyenlített, telt hangzású zenekarral és lelkes, erősen koncentráló, szeretettel énekelő és maximálisan felkészült énekkar előadásában hangzott fel magyarul 2010. január 31-én. A szólisták: Edelényi-Szabó Zsuzsanna (szoprán), Bardócz Erzsébet (alt), Baski István (tenor), Korpás Ferenc (basszus)

A karmester, Milán Zoltánné szakmai felkészültsége határozottan összefogta a nagy mű előadásához méltó színvonalon muzsikáló, oroszlányi zenetanárokból álló zenekart és a harmincnégy fős énekkart, akik részben az oroszlányi evangélikus gyülekezet tagjai.

A koncertet a zene szeretete és közösségformáló ereje hatotta át. A karmester javaslatára magyarul adták elő a művet, mert véleménye szerint az énekesek nagyobb átéléssel tudják megszólaltatni a bibliai szövegeket, és a hallgatók számára is teljesebb a befogadás.

A karmester édesapja, Nagy Dániel, aki 1962-ben alapította az oroszlányi evangélikus kórust, bizonyára büszke lenne erre az előadásra.