Adventi nap Pestszentimrén
2009 szeptemberében a pestszentimrei Sportkastélyban rendezik meg a Magyarországi Evangélikus Egyház presbitereinek országos találkozóját. A helyszín kiválasztásakor, ill. a pestszentlőrinci hivatalvizsgálat idején járt Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke Imrén. Megállapította, hogy a látványosan fejlődő kerületrész és az új betelepülők megszólítása nagyon fontos missziói feladat; érdeklődött a helyi, adott esetben az imrei leánygyülekezetben folyó munkáról Győri Gábor esperestől, majd kijelentette, hogy szívesen meglátogatja a gyülekezetet. Hulej Enikó írása, LEVÉL (Lőrinci Evangélikus Élet), a Pestszentlőrinci-Pestszentimrei Evangélikus Egyházközség hírlevele, 2009/1.
A püspöki látogatás apropóján adventi napot szerveztünk. 2008. december 21-én reggel a szokott időben tartottuk istentiszteletünket, melyen Gáncs Péter hirdette az igét. Megtisztelte alkalmunkat jelenlétével Marschalkó Gyula, a gyülekezet korábbi lelkésze, Orbán Kálmán református lelkipásztor, akinek a templomhasználatot köszönhetjük, a lőrinci anyagyülekezetből Nánási József felügyelő és Schukkert Katalin másodfelügyelő, s közel negyven imrei testvér. Ezt követően Szabó József imrei felügyelő otthonában volt szeretetvendégség, melyen a jelenlévők többsége részt vett. Ez a nap sok áldást hozott számunkra. Lelki épülést, bíztató jövőbeli terveket és a közösségi élmény megélését.
Az igehirdetés az advent 4. vasárnapjára kijelölt ige (Jn 3,25–30) alapján hangzott: püspök úr kifejezetten az imreiek jelenének és jövőjének összefüggésében szólaltatta meg az igét. Rámutatott arra, hogy ezúttal nem a megszokott kép jelenik meg Keresztelő Jánosról. Nem csattant ugyanis fel János szokásosan kemény hangján, hanem örvendezett. Nem érezte megalázónak, hogy Jézust többen követik és hallgatják, mint őt, hanem tudta, hol a helye. Sőt azt hangsúlyozta, hogy neki, mint a vőlegény barátjának az a dolga, hogy feleslegessé tegye magát, és az emberek rátaláljanak az Úrra. Egyedül Krisztust illeti az első hely, és akkor vannak helyükön a dolgok, ha Ő van a középpontban, és minden Őrá mutat…
A pestszentlőrinci egyházközség leánygyülekezete – a mögöttünk lévő esztendő igéjére is utalva – komolyan vette az élő Jézus biztatását. Élni akar, de tudja, hogy ehhez kevés az emberi erőfeszítés. Felülről kell az áldás, a vezetés. Élet ott van, ahol növekedés van. Az elmúlt másfél év sok lehetőséget, új alkalmakat is hozott. Van már – az istentisztelet mellett – hétközi bibliaóra az idősek és vasárnapi gyermekalkalom a kicsinyek számára. Az ádventi szeretetvendégség pedig, mely a tervek szerint hagyományt teremt, nem más, mint közösségépítés kötetlen formában.
Köszönet illeti a református testvéreket, akik befogadták a gyülekezetet és templomukban évtizedek óta megtarthatók az imrei evangélikus istentiszteletek, de munkálkodni kellene egy saját gyülekezeti hajlék megteremtésén – mutatott rá a következő feladatra, imatémára a püspök.
Néhány hónapja a közeli Soroksáron volt missziói nap, most pedig Pestszentimrén keresi a növekedés lehetőségét egy kis evangélikus közösség. Lehetetlen? Nagyot álmodnak egyesek? Azt azért ne felejtsük, mondta az egyházvezető, hogy a 2009. év igéje éppen a lehetetlen helyzetekkel kapcsolatban biztat: „Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges.” (Lk 18,27)
