Zsédával koncertezik a Makovecz-templom orgonaművésze

Hősköltemény Siófokról, a Balatonról – e rövid jellemzéssel adja kezembe a nemrég készült DVD-t Farkas Sándor nyugalmazott sebész főorvos (a Tanár úr; Teleki Miklós is, mint mindenki, így hívja a nyugdíjas éveiben a Siófoki Alkotók Körében ténykedő, amúgy nagy természetjárókorábbi önkormányzati képviselőt). Siófok-fantázia Róka Ildikó és Móczár István balatoni képeire, Teleki Miklós orgonamuzsikájára – persze, hogy a Makovecz-templom mesterhangszerén.

„Nem volt könnyű összehozni a filmfelvételeket az orgonazenével, de végül nagyon szép lett – így az orgonaművész. – Azt mondta az alkotópáros is, hogy életük egyik legszebb munkája. Én kértem, hogy ne természet-, hanem művészfilm legyen; az orgonazenéről, a művekről, Siófokról, a Balaton épített és természeti környezetéről szóljon. Ilyen lett. Farkas Ferenc Régi magyar táncok című darabjához – melynek alapja több száz éves kódexekből való zenék feldolgozása – például kitűnően illik a Balaton-körüli várak, várromok hangulata.

„Vizuális meditáció és gyönyörködtetés; részei vagyunk a kozmikus szépnek, a hangok nagy világharmóniájának – könnyíti meg a dolgomat a DVD méltatásában az Evangélikus Élet című lap. – Csak aki nagyon szereti az Isten jókedvében megteremtett balatoni tájat, s a tiszta-szép zenét, az tud így fényképezni és vágni. A háttérben megszólaló orgonamuzsika szárnyára veszi a képek özönét.”

Sohasem vetette meg a könnyűzenét, jegyzi meg Teleki Miklós, akinek amellett, hogy az idén huszonöt koncertet vállalt a Bazilikában és koncertezett többek közt a Balaton partján Horgas Eszter fuvolaművésszel, Szlovákiában Kincses Veronika operaénekessel is, főállásban pedig a székesfehérvári zenei szakközépiskolában tanít, arra is marad energiája, hogy tágítani igyekezzék a zenei horizontot. Egyebek mellett ezt a célt szolgálták és szolgálják az olyan alkalmak, melyekhez foghatót még nemigen láttak-hallottak a Szent István téri székesegyház patinás falai: operaénekes, trombita- és orgonaművész, valamint a könnyű műfajban utazó Zséda közös fellépése. Sok és hosszas előzetes egyeztetést igényelt, árulja el a siófoki zenészember, és nem is csak a művészek között.
„Olyan műveket lehetett csak műsorra vinni, amelyeket a Bazilika zenei vezetése is engedélyez. S annak tudatában összeállítani a repertoárt, hogy Kertesi Ingrid operaénekes se tűnjön túl komolynak, de Zséda is beférjen e keretek közé – mondta. – Az egyik klasszikus Ave Mariát a két énekes például közösen adta elő. Magam is igyekeztem olyan orgonaműveket válogatni, melyek könnyedebbek; Bach mellett utóromantikusokat, például egy francia szerzőnek a westminsteri harangjáték dallamára írott fantáziáját. Nagy sikere volt az estnek, a közönség jól fogadta, ebből következően lesz folytatás is, mert szükség van ilyen, széles érdeklődői körhöz szóló programokra.”

Mészáros János Eleket már két éve ismeri, az országban ekkor még kevesen tudták hogy ki is ő, a Csillag születik későbbi győztese. 

„Kincses Veronikával hívtak bennünket akkor egy hangversenyre a felcsúti arborétum templomába, s az volt a helyiek kívánsága, hogy lépjen fel velünk együtt az akkor még számunkra is teljesen ismeretlen Mészáros János Elek is – emlékszik vissza Teleki Miklós. – Veronika engem kért meg, hogy hallgassam meg Mészárost. Ez nem volt nehéz azért sem, mert ő agronómusként Székesfehérváron dolgozott, én meg ott tanítok a zenei szakközépiskolában. Amikor elkezdtünk próbálni, összeszaladtak a zenetanárok, kérdvén: kié ez a hang? A kulturált, tiszta, intelligens, szerénységgel párosuló éneklés után nem volt kétséges, hogy bátran kiállhatunk vele egy „színpadra”. A világhírű énekművész mellett sem volt szégyenkezni valója. Attól kezdve a barátomnak tekintem, drukkoltam neki, hogy íveljen fel az énekesi pályája. Sok éve nem nézek tévét, de az interneten olvastam, hogy egyre előrébb jut a Csillag születik című tehetségkutatóban. S a végén a várakozások ellenére is győzni tudott. Örültem hogy e műfajban be tudott futni, s hogy valódi tudás, valódi teljesítmény nyert elismerést általa.”

Elkészültek már közös karácsonyi lemezük felvételei, megjelenésre vár a CD. A siófoki orgonaművész a kiváló akusztikájú dunakeszi Szent Mihály templomot, s annak új orgonáját választotta; éjszaka vették fel, hogy teljesen mentes legyen a külső zajoktól. Tizenöt helyszínes koncertsorozaton mutatják majd be.

Feltölti, inspirálja a csupa fa templom miliője, illata, az orgona hangzása.

Kevés templomnak van rá igénye vagy lehetősége, hogy „szerződtetett orgonaművésze” legyen; a finn faanyagból,Makovecz Imre tervei alapján épült siófoki evangélikus templom ilyen. A legtöbbet ott gyakorol Teleki Miklós, gyakran éjszaka.

„A rendszeres kántori szolgálatot nem én végzem, hanem csak alkalmanként segítek, a fő feladatom a templom zenei életének segítése és orgonájának védelme; évi öt-hat istentisztelet kísérését vállaltam, reformátusként már tanulom az evangélikus liturgiát. A Makovecz-templom orgonája a kevés Balaton-környéki mesterhangszer egyike. Gondos kezek építették, a templom tervezőjével is egyeztetve a megjelenését. A szívem csücske ez az orgona, odavagyok a hangzásáért. Ez, s a csupa fa templom miliője, illata egy-egy átzenélt éjszaka révén feltölt, inspirál” – vallja meg a művész, akit a közelmúltban Orbán Viktor látogatásához időzítve invitáltak koncertezni Litvániába, a vilniusi katedrális rossz állapotú Szent László-kápolnájának felújítását elősegítendő. A magyar kormányfői küldöttség ugyan az eredeti tervektől eltérően csupán jött, tárgyalt és ment, a hangverseny azért lezajlott, telt házzal.