Talpra szeretnének állni – Liptákné Gajdács Mária csorvási beiktatása
Csorvás – Régen várt pillanat érkezett el november 24-én, szombaton a Gerendás-Csorvási Társult Evangélikus Egyházközség életében: kilenc év után Liptákné Gajdács Mária személyében ismét beiktatott lelkipásztor vezetheti gyülekezetüket. Szöveg és fotó: Gajdács Pál
A zsúfolásig megtelt, tavaly belül szépen felújított csorvási templomban előbb a Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola gerendási tagozatának diákjai énekeltek. Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke az Útmutató aznapi igéje alapján hirdette az igét: „Semmiért ne aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” (Fil 4,6)
„Ha körbenézünk az országban, a városban, sok rossz zúdul ránk, megtelik a szívünk aggodalommal – kezdte a püspök, majd idézte az igét: – »Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom, örüljetek! Az Úr közel!« Hamarosan advent, érkezik az Úr, aki választ ad majd aggodalmainkra. Isten közel van hozzánk, közelebb, mint gondolnánk. Ez a mai alkalom ajándék, hiszen e gyülekezetben utoljára 1996-ban iktattak be lelkészt. Isten nem feledkezett meg róluk, hiszen van valaki, aki odaszánta az életét, pásztorolni szeretné a gondjaira bízottakat. Van esélye a két gyülekezetnek, bár sok minden segítségért kiált. Lábadoznak, gyógyulófélben vannak, de talpra akarnak állni. Az érvényes díjlevelet azért adják át, mert mindent megtesznek ezért. Idő, sok türelem és imádság szükséges, de Marikát ismerem, egyik sem áll távol tőle.”
Dolgozzanak, szervezzék a holnapot – majd a püspök az oltárképre mutatott, amelyen Jézus felemeltetett, a tanítványok térdre hullanak, és megkapják a parancsot, hogy tegyenek másokat is tanítvánnyá. Tegyenek így a gyülekezet tagjai is, hogy ne csak ilyen alkalmakra teljen meg a templom.
A Telekgerendáson is szolgálatot ellátó Liptákné Gajdács Máriát Kondor Péter, a Kelet-békési Egyházmegye esperese iktatta be, majd a szép számban megjelent lelkésztársak igei bátorítása hangzott el.
Liptákné Gajdács Mária az Énekek éneke 1,3 alapján hirdette az igét. Kedveli az illatokat, de mindig rákényszerül arra, hogy váltson, az ige nem ilyen, nem kell lecserélni. „Jó illata van olajodnak, neved, mint a kiöntött olaj” – olvassuk az igét. „Krisztus jó illata kitölti a rendelkezésre álló tért, amely kétezer év után is ugyanolyan jó, friss. Ez a szétáradó illat a lelkünket is betölti, s ezt terjeszti miáltalunk is. A kaptárban a méhkirálynő különleges módon, illatmirigyeiből kibocsátott illattal tartja össze a családját. Ha elpusztul, s a méhész nem gondoskodik időben új királynőről, a méhek szétszélednek. A keresztyéneknél a parfüm jó illatát senki nem cserélheti le, nem illan el, hiszen Jézus Krisztus velünk marad a világ végezetéig, s mi hordozzuk az ő illatát, de azt adjuk tovább egymásnak. Jézus Krisztus vezéreljen a célig, s engem is vezessen a szolgálatban” – zárta igehirdetését a lelkésznő.
Az ünnepi alkalmat szeretetvendégség zárta.