Szvorák Katalin az amerikai magyar evangélikusok vendége

Létrehozás: 2012. október 22., 09:44 Legutolsó módosítás: 2012. október 25., 12:33

Cleveland – Szvorák Katalin a Nyugat-Clevelandi Magyar Evangélikus Egyház vendégeként 2012. október 10. és november 1. között szólóhangversenyeket tart Észak-Amerika különböző helyszínein. Az első koncertekre New Jersey államban és New York városában került sor, majd a clevelandi evangélikus templom következett, ahol közel másfél órás előadásán rövid zenetörténeti sétán vehettek részt a szép számmal megjelent magyarok. Szöveg és fotó: Tamásy Éva

A koncert az ökumené jegyében hét egyház teremtést dicsérő énekeivel kezdődött, majd egyházzenei, régizenei, népzenei áthallások, dallamvándorlások következtek. Rövid szünet után külön műsorral kedveskedett a művésznő a jelen lévő gyermekeknek.

„Azt mondják, ötven fölött kezd az ember bölcsebbé válni. Hát ez valóban igaz az amerikai kiruccanásra eddigi tapasztalataim alapján” – nyilatkozta Clevelandben Szvorák Katalin, aki nagy várakozással tekint torontói előadásai elé. – Első koncertkörutam 13 éve közel 30 egyetemen az amerikaiak kípszmájlingos, pénz- és sikerorientált, pszichológusokkal és pszichiáterekkel tarkított arcát mutatta meg, és elsősorban lehengerlő magabiztosságukat. Ugyanezt tapasztaltam a Folger Libraryben, Washingtonban néhány évvel később, amikor Orbán Viktor kitüntetésekor az amerikai  himnuszt is énekeltem, amit a felső tízezer hatalmas vastapssal jutalmazott. Ez a mostani utam viszont a legélménydúsabb, hála Tamásy Éva és Zoltán clevelandi lelkészünknek. Valóban az itteni magyar társadalom teljes szociológiai-ideológiai arculatát ismerhettem meg, és azt a hihetetlen önfeláldozó szolgálatot, amelyet itt a végeken az evangélikusok végeznek. Az atomjaira hulló társadalomban, egy torzsalkodásoktól sem mentes szórványmagyarságban hihetetlen felelőséggel lehet csak lelkeket gyógyítani és menteni, úgy, ahogy ezt Tamásy Éva teszi, aki nyitottságával, hatalmas lelkével istápolja az itteni végeken élőket. Gyengülő romokon erős várat epít.”

Vasárnap, 2012. október 21-én Szvorák Katalin a clevelandi magyar evangélikus gyülekezet templomában tartotta 1956-ot idéző ünnepi beszédét „1956 és a nők címmel. A művésznő  Faludi György ismert, szívet facsaró 56-os versével indított, majd beszédében hosszan és szívhezszólóan ismertette a nők komoly, felelősségteljes szerepét szabadságharcunk alatt:„A forradalmat kivívó pesti srácok mellett ott vannak már a pesti lányok is. Fiatal egyetemistákat és idős matrónákat egyaránt elítélt később az eltipró-megtorló gépezet. Hat magyar nőt végeztek ki 1956-os tetteikért… Talán nincs még ilyen pillanata a magyar történelemnek, amikor a magyar nők ennyire sokan és ennyire egyszerre lépnek be nemzetük történelmébe…, de ez a lépés rögtön a legnagyobb és talán a leginkább hozzánk, nőkhöz illő. Olyan emberekhez, akiktől pedig a kommunizmus, akárcsak bármely más elnyomó rendszer, nem követelte meg, hogy zászlóvivők legyenek.” 

Beszédében többek közt kiemelte: „Mi, jelenünk magyar asszonyai ugyanúgy érzünk, s ha kell, ugyanúgy teszünk, mint elődeink. A borzalmas és esztelen világot mi, nők tudjuk talán a legkönnyebben és leghamarabb felismerni, mint ahogy mi is tudunk érte a legtöbbet szenvedni. Népdalaink százai vallanak arról a gyötrelmes fájdalomról, amellyel a szabadságért a halált is vállaló katonafiút vagy -férjet siratják az asszonyok. Akkor még semmit vagy alig többet tehettek a lelki kínok ellen, mint hogy kiénekelték bánatukat. 1956 hős női már nem énekeltek. Ők cselekedtek, mert a haza, a honfitársak, de a család is ezt kívánta tőlük.” 

Az ünnepségen a cserkészek is szépen szerepeltek. A cserkészlányok szavalata és éneke tette meghitté az együttlétet. Tamásy Márton zongorajátéka felemelő volt, ugyanígy Tamásy Viola Hej tulipán, tulipán című éneke. A Kis Magyar Kórus Tamásy Zoltán lelkész vezetésével együtt énekelte Szvorák Katival a Mert a haza nem eladó című éneket, valamint a Szózatot. A közös ima, a lélektől lélekig ható ének, Szvorák Kati sugárzó lénye megéreztette a hívekkel, hogy jó keresztyénnek és  magyarnak lenni azon a helyen, ahová az Úr küldött.


Szvorák Katalin nagyon meghatódott, amikor Tamásy Éva evangélikus lelkész felolvasta dr. Fabiny Tamás püspök levelét. Íme a köszöntő sor, amely közel 10.000 km távolságból érkezett Budapestről, az északi püspöki hivatalból Clevelandbe, a kicsiny magyar evangélikus templomba:

Kedves Éva, kedves clevelandi magyarok!
Nagy örömmel értesültem arról, hogy az egyik legszebb hangú magyar énekes, Szvorák Katalin Clevelandban lép fel. Őt mind emberileg, mind szakmailag kimagasló személyiségnek tartom. A teremtő Isten és a nemzet iránti elkötelezettsége mindenki számára példa lehet. Amikor azt kívánom, hogy az amerikai magyarok körében is a tőle megszokott derűvel képviselje az egyetemes magyar kultúrát, akkor engedjék meg, hogy idemásoljam azokat az ugyancsak derűből fakadt köszöntő sorokat, amelyeket 2010 adventjében mondtam el, amikor ő a Bécsi kapu téri evangélikus templomban  énekelt.
Testvéri köszönéssel és áldáskívánással:
Fabiny Tamás
püspök

A teremtés dicsérete 

Kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet. Különválasztá a magas és a mély hangokat, így megalkotá a muzsikát. És látá Isten, hogy ez jó. És lőn este, és lőn reggel: első nap.

Majd megteremté Isten a különféle hangszereket, hogy dicsérjék őt kürtzengéssel és hárfán, dicsérjék nagyságát dobbal és zengő citerával. És látá Isten, hogy ez jó. És lőn este, és lőn reggel: második nap. 

És mondá Isten: válasszuk külön a kórus- és a szólóéneklést. Zengedezzék megannyi mennyei és földi kar, énekeljék hatalmas erővel az Aida Szabadság-kórusát és a János-passió zárókorálját, de énekeljenek nem kevésbé hatalmas erővel az egyetlen hangon. És látá Isten, hogy ez jó. És lőn este, és lőn reggel: harmadik nap. 

Majd megteremté Isten a pentaton dallamot, ahol az hangoknak közei kizárólag egész hangok és kistercek. És látá – főképpen pedig hallá – Isten, hogy mindez jó. És lőn este, és lőn reggel: negyedik nap. 

Majd ezt mondá az Isten: „Szela!” Ezzel pedig megteremté a szünetjelet, hogy legyen csendesség és katarzis a hangok elhalásakor. És látá Isten, hogy ez jó. Lőn este, és lőn reggel: ötödik nap. 

Azután ezt mondta Isten: teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a magas és a mély hangokon. Így megalkotá a zeneszerzőket: Praetoriust és Wolfgang Amadeust, Pendereckit és Szörényi Leventét. Velük együtt megalkotá az énekeseket, hogy hajtsák uralmuk alá a szinkópákat és a hajlításokat, majd megalkotá az ő teremtésének koronáit, a népdalénekeseket. És látá Isten, hogy mindez igen jó. És lőn este, és lőn reggel: hatodik nap. 

Mikor pedig elvégezé Isten az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megpihene az ő minden munkájától. És megáldá Isten a hetedik napot, hátradőle az ő trónusán, hogy meghallgassa az ő szívéhez oly közel álló Szvorák Katalin előadását. Ebben felhangzék ez a kedves dallam és szerfölött szívből fakadó szöveg: „Csillagoknak teremtője, / Vigyázz minden kicsi kőre, / Fűre, fára, szőlőtőre, / S minden téged éneklőre.”  Mindezt meghallván, az Úristen felemelé az ő hangját, és így szóla: „Hát hogy ne vigyáznék én rájok, hogy ne vigyáznék az én kedves éneklőmre.” És lőn este, és lőn reggel: hetedik nap. 

 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben