Rekviem a forradalomért, az 56-os hősökért, Miskolcon

Létrehozás: 2012. november 05., 09:27 Legutolsó módosítás: 2012. november 05., 09:28

Miskolc – Ökumenikus istentiszteletet tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 56. évfordulóján vasárnap a Miskolc-Belvárosi Görög Katolikus Templomban. Mint elhangzott, 56 nagy tanulsága, hogy ma is helytállásra és bátor kiállásra van szükségünk nemzeti ügyeink mellett. Forrás: minap.hu, szöveg: Kujan I., fotó: Mocsári L.

„November negyedike gyásznap a magyar nép életében, függetlenségünk elvesztésének napja. Minden nap emlékeznünk kell arra, hogy sokan vesztették életüket az ország függetlenségének kivívásáért” – mondta a november 4-i ökumenikus istentisztelet előtt Kriza Ákos.

Miskolc polgármestere mellett részt vett az istentiszteleten Sebestyén László országgyűlési képviselő, valamint önkormányzati képviselők, és a polgármesteri hivatal, valamint több önkormányzati intézmény munkatársa.

A kezdő áldást követően Papp András parókus mondott könyörgéssorozatot a békéért. Mint fogalmazott, Halottak napján gyász ül a szívünk mélyén elvesztett szeretteink miatt, a mai napon ezt a gyászt meghosszabbítjuk azzal, hogy megemlékezünk azokról a hősökről, akik életüket adták az 1956-os forradalom és szabadságharcban.
„Ma erőt kell merítenünk ebből a jövő feladatainak elvégzéséhez” – emelte ki a parókus.

Szabó Sándor református lelkész Dániel könyvéből olvasta fel az igét az ökumenikus istentiszteleten. Mint mondta, a felolvasott igeszakasz olyan fiatalokról szól, mint „amilyenek az ’56-os forradalom és szabadságharc barikádjain harcoltak”.
„Ezek a fiatalok nem voltak hajlandóak leborulni a kommunizmus bálványszobrai előtt. Nemet tudtak mondani a diktátorra és a diktatúrára egyaránt, tudták ugyanakkor, hogy mi a becsület, a hit és a hazafiság” – emelte ki a lelkész.

Mint mondta, a magyar nép megtapasztalhatta, hogy csak önmagára számíthat. Több tízezren külföldre menekültek, ők „magukkal vitték a forradalom magukban őrzött szent tüzét”, és akiknek elbeszélései nyomán „volt becsülete a magyarnak a nagyvilág szemében”.

„A forradalom leverése után a magyar embereket hitük megtagadására, az eszme feladására kényszerítették. Két részre szakadt ekkor az ország. Voltak, akik ellenálltak, a passzív rezisztencia fegyverével éltek, és voltak, akik pártkatonákká váltak” – mondta Szabó Sándor.

Hozzátette, Magyarország ismét két táborra szakadt most. Vannak, akik emlékeznek, főhajtással, imádsággal és kegyelettel gondolnak vissza az elesett hősökre – és „vannak, akik inkább felejtenek, és a megtorlásokra nem emlékeznek”, mert valamilyen módon részük volt benne.
„56 nagy tanulsága, hogy ma is helytállásra és bátor kiállásra van szükségünk nemzeti ügyeink mellett” – zárta az igehirdetést Szabó Sándor református lelkipásztor. 

További képek: 

http://www.minap.hu/news.php?extend.60275.2

 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben