Reformációi gálaest: Hirdetnünk kell a reménységet!

A gálaest a Tebenned bíztunk eleitől fogva énekünk közös éneklésével kezdődött, majd Steinbach József püspök, a MEÖT elnöke tartott köszöntőt. A dunántúli református püspök a jegyeken lévő „A reménység nem szégyenít meg” ige alapján hangsúlyozta, hogy a keresztények reménysége az örök élet, amit „az evangélium egyértelműen hirdet”, és „boldog az a társadalom, amely az örök élet távlatából tudja szemlélni és értékelni a földi életet”. Mint mondta, a szeretet és a hit reménysége hiszi: a „felpörgött világban” is lehetséges, hogy az ember ne csak a saját érdekei mentén tájékozódjék, hanem őszinte tisztelettel és szeretettel forduljon embertársai felé. „Ez a szeretet a legfontosabb elérendő cél, amelyre reménységünk kötelez bennünket”, az egyház küldetése pedig, hogy ezt a reménységet hirdesse Magyarországon is – fogalmazott. 

Ezután a Pax et Bonum énekkar műsora következett; Opicz József karnagy vezényletével Claude Goudimel- és Jan Pieterszoon Sweelinck-zsoltárokat adtak elő.

„Hitre és tudományra egyaránt szükség van a problémák megoldásában, ennek érdekében a tudomány és az egyházak képviselőinek együtt kell gondolkodniuk” – mondta ezután Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter, aki annak a reményének is hangot adott, hogy létrejön „az egymást támogató hit- és tudásalapú társadalom”, amelynek keretei között „felelősséget vállalunk önmagunkért (...), világunkért és az emberiség mind fenyegetettebb jövőjéért”. 

A volt miniszter arról is beszélt, hogy a hit és az értelem „kétszeresen gazdaggá teszi” a hívőt, s a kézzelfogható jelenségek világában az értelem segítségével már a Földön teljes életet élhet. Sokan a hitet a gyengeség jelének tekintik, mert „ma ésszel szinte megmagyarázható, megérthető”, pedig „a tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak” – fogalmazott. Idézve II. János Pál pápa egyik enciklikáját, hangsúlyozta: a megismerés lehet ész- vagy hitalapú, ez a kettő pedig megbonthatatlan egységet alkot, ami szükséges ahhoz, hogy az ember megismerhesse a világot. 

Utána újra a Pax et Bonum énekkar szerepelt Felix Meldelssohn Bartholdy- és Johann Sebastian Bach-darabokkal, majd az Erős vár a mi Istenünk közös eléneklése után szünet következett.

A második részben a Deák Téri Evangélikus Gimnázium diákjainak szolgálata következett, akik a „Szép lelki tanúsággal teljes énekek a reformáció korából” című válogatást adták elő.

2006 óta először az idei évben újra a gálaesten került sor a Prúsz Rát Mátyás-díjának átadására. Novotny Zoltán méltatása után idén a gálaest házigazdája, Nagy Katalin vehette át ezt az elismerést.

A díjátadó után Varga Miklós énekelte el az Ez az én hazámat, az Őrizd a lángot, a Nemzeti dalt és az Adja meg az Istent. Az előadó fellépése adta meg az est fénypontját. Úgy tudjuk, hogy korábban világi médiumokból is ismert és felkapott sztár nem szerepelt a gálán. Varga Miklós szerepeltetése az első ilyen volt, és nagy sikert is hozott. Dalait a közönség hatalmas tapssal hálálta meg. Az énekes a gála elejétől a végéig jelen volt családjával együtt, megszólítható és emberközeli volt. 

A Himnusz közös eléneklésével zárult az est. A rendezvényen részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői, képviselői is. 

A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen is tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja. 

Magyarországon 1939-ben rendezett első alkalommal protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak. Az ökumenikus tanács a korábbi években meghirdetett országos protestáns napok kiterjesztéseként hirdette meg a reformáció hónapját. 

A MEÖT 1943-ban alakult, tagegyházai között található a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, anglikán és pünkösdi egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában számos egyház és egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház.