Eltűnt, de megkerült – Matzon-szobor-avatás és kiállításmegnyitó a Feneketlen-tónál
Budapest – 2012. október 18-án Budapesten újabb szobrot avatnak fel. A Matzon Frigyes által alkotott Bartók Concerto című szobor ezáltal ismét – remélhetőleg immáron véglegesen – méltó környezetbe kerül. Ezzel egy időben a Scheffer Galériában kiállítás nyílik a szobrász fiának, Matzon Ákos Munkácsy-díjas képzőművésznek az alkotásaiból. A két művész az evangélikusok számára nem ismeretlen, hiszen nyáron nagyszabású kiállításon mutatkoztak be a Balatonboglári Evangélikus Egyházközség, a Varga Béla Városi Kulturális Központ és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szervezésében Balatonbogláron. Szöveg: Galambos Ádám
Matzon Frigyes szobrászművész jelen alkotása nem először kerül köztérre – tudtuk meg Matzon Ákostól, aki kérdésünkre elmondta, hogy 1984-ben a szobor Budapesten, a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban lett felavatva. A park bezárását követően a szobor egy időre eltűnt, annak kalandos felkutatását követően az önkormányzattal együttműködve nyílt lehetőség méltó környezetben való elhelyezésére.
Matzon Frigyes munkásságában többször is előkerül a zene, ő maga is számos esetben járt koncertekre, így nem egyedülálló alkotói korszakot jelöl ez a szobor. A kubizmus jellegét magán hordó, de sajátosan matzoni szoborforma, amely Bartók talán legismertebb művére reflektál, sajátos összeköttetésben áll a két művésszel. Bartók a háború veszedelmei miatt Amerikába emigrált, majd hosszú hallgatásban és reménytelenségben telt évek után kórházi betegágyán kapott felkérést Serge Koussevitzky karmestertől egy zenekari mű megírására. A munkát néhány hónap alatt befejezte, és 1944 végén Bostonban bemutatták a Concertót.
Matzon Frigyesnek – Bartókhoz hasonlóan – pályáját megtörések és hallgatások fűszerezték. Nem volt hajlandó elfogadni a rendszert, amelyben élni kényszerült, ezáltal számos felkéréstől, elismeréstől és köztéri szobor készítésére szóló megbízástól elesett. A munkát azonban nem hagyta abba, műtermében és „műtermének” készült kisplasztikáiban ugyanis a magyarországi posztkubizmus izgalmas sajátosságát hozta létre. A hallgattatásban és háttérben készült szobrok csak halálát követően éledtek újjá, amikor Matzon Frigyes életműve nagy részét Várpalotának adta, ahol állandó kiállítása van.
A szobrászművész Bartók Concerto elnevezésű szobrának egy ismert köztéren való elhelyezése, amely a Bartók Béla út és a Feneketlen-tó szomszédságában található, méltó visszatérést jelenthet Matzon Frigyes munkásságát illetően.
„E szimfóniaszerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza. A »virtuóz« hangszerkezelés például az első tétel kidolgozásának fugato-szakaszaiban jelenik meg, vagy a zárótétel főtémájának»perpetuum mobile«-szerű futamaiban és különösen a második tételben, ahol a hangszerek mindig párosával jelennek meg egymást követően, briliáns passzázsokkal.” (Bartók Béla)
A Matzon Ákos Munkácsy-díjas képzőművész munkásságát bemutató kiállítás ezzel azonos időben, a szoboravatáshoz kapcsolódóan a Scheffer Galériában nyílik meg. A művész alkotásai számos esetben zenei ihletettségűek, amelyeket a konstruktivista építkezésmód határoz meg. Ritmusok és zenei képletek által megfogalmazott alkotásai mellett a képzőművésznek a kiállításon szerepelni fog az Apám emlékére című háromrészes sorozata, amelyek mellett forgatók és ovális elrendezésű új, eddig ki nem állított művei válnak láthatóvá. A galériában összeér, egymással beszélget a családi kötelék, a zene iránti hódolat, és egyúttal Matzon Frigyesnek a kiállítótérben elhelyezett plasztikái segítségével megjelenik az a közös szál, amely bemutatja: a művészi kvalitás képes és tud másoknak szóló üzenetet megfogalmazni.
