Keresztények konferenciája – Semjén Zsolt: elfogadhatatlan, ha a kereszténységet illegitimnek nevezik

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese erről csütörtökön a Parlamentben beszélt a Keresztény politika a szekularizált Európában címmel rendezett tanácskozáson. A politikus úgy fogalmazott: a szekularizáció nem egy állapot, nem is egy folyamat, hanem a maga klasszikus szabadkőműves, marxista összefüggésében egy ideológia. Ennek lényege, hogy a vallásnak, egyháznak nincs legitimációja, kompetenciája társadalmi, politikai és egyéb területeken, kivéve esetleg a karitatív ügyeket - állapította meg.
A szekularizmus az egyház szabadságát, a vallást korlátozva, illegitim módon a sekrestyékbe akarja szorítani az evangélium egyetemes küldetését - mutatott rá, hangsúlyozva: hívei a világnézeti semlegesség címén, és ezt követelve próbálják kiszorítani az értékelvű gondolkodást a társadalmi és politikai legitimitás köréből. Ezt el kell utasítani, ennek határozottan ellent kell mondani - szögezte le. 
A világi állam ugyanakkor nem azonosul a társadalom egyetlen lehetséges filozófiai, teológiai felfogásával sem - jegyezte meg.
Semjén Zsolt kiemelte: a vallásnak, a kereszténységnek van üzenete az élet minden területén, beleértve a társadalmat és a gazdasági, politikai kérdéseket is.
Az egyház és a vallásszabadság nevében nem fogadható el, ha a kereszténységet illegitimnek nevezik - hangsúlyozta, hozzátéve: az egyház sziklaszilárd alapokon áll, és ehhez képest a politikai pártok szabadon közeledhetnek vagy távolodhatnak. A kereszténydemokraták nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem vállalják, hogy közel állnak ezekhez az értékekhez - rögzítette.
Mint mondta, kellő határozottsággal vissza kell utasítani, hogy Magyarországon ne lenne joguk a keresztény alapon történő politizálásra. A kormányfő helyettese szerint a keresztény értékek alapján berendezett Magyarország és Európa mindenkinek javára válik.      
Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere Robert Schuman egykori francia külügyminisztert idézte, aki szerint a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Kiemelte: a kereszténység lehet egy olyan szilárd alap, amelyre igazi demokráciát lehet építeni. 
A kérdés ma az, lesznek-e erősek az egyházi közösségek, hogy az európai architektúrában megjelenítsék azt a hitbéli vonást, ami évszázadok óta természetes - fejtette ki. 
Kitért a nyugat-európai egyházak helyzetére, majd azt mondta: azt látni, hogy bár a mindennapi élet színterein a vallásos értékek még megbízhatóan összetartják a közösségeket, de mégis az egyházak közéleti szerepe mintha csökkenne. Ugyanakkor szerinte az elmúlt években mégis, mindenfajta egyházi erőtlenség ellenére megtörtént Magyarországon az egyházi közösség újrafelfedezése - vélte.     
Vonzó kereszténységre van szükség, amely nem adja fel az alapelveit - mutatott rá a miniszter, kiemelve: a kereszténység nélkül nem lennének olyan értékek, mint a munka becsülete, a család szeretete, az elesettek iránti együttérzés és támogatás.  
A miniszter szerint konszenzusnak kell lennie abban, hogy a kontinens keresztény elveken nyugvó Európa legyen, és ezt a kereszténydemokrata ihletettségű erőknek világosan le kell szögezniük.   
A Magyar Érdemrend nagykeresztjével csütörtökön kitüntetett Christoph Schönborn bíborost, bécsi érseket méltatva kiemelte: beírta magát a magyar történelembe és "emlékezetünkbe".
Rétvári Bence a KIM parlamenti államtitkára a rendezvényen hangsúlyozta: a bíboros hívta életre azt a nemzetközi katolikus hálózatot, amelynek a magyar csoportját is megalakították.  
Kitért arra, hogy az igazságot a keresztény politikusok az egyház tanításából eredeztetik, és a keresztény politizálás a szekularizált Európában többféle kihívással küzd. Szembe kell, hogy szálljon az ateizmussal, "a politikai korrektséggel" és az egyre terjedő muzulmán hittel egyaránt - mutatott rá.