A zalaistvándi örökség – Hálát adtak a megújult zalaistvándi evangélikus templomért – Frissítve!
Zalaistvánd – A Zalaistvándi Evangélikus Gyülekezet az 2011. augusztus 7-én, 17 órakor kezdődő templomszentelő istentiszteleten adott hálát templomának teljes felújításáért. Igét hirdetett Szemerei János püspök. Szöveg: Erdélyi Károly. Fotó: Adámi Mária
Zalaistvánd Zala megye északi részén, a Zalát Vastól elválasztó megyehatárhoz közel, a Zala folyó mellett fekszik. Sziget. A környéken nincs más evangélikus gyülekezet, legközelebb csak Zalaegerszegen. Régi közösség, a zalaegerszegi gyülekezet valaha Zalaistvánd fíliája volt. Régen erős hitű emberek szigete volt a katolikus szomszédok között, és még ma is erősen ragaszkodnak felekezetükhöz.
A 2008. őszén kiírt LEADER pályázatra az egyházmegye akkori esperese javaslatára és a kerület akkori püspöke egyetértésével a zalaistvándi terveket is felkarolta az egyházkerület. Elindult a lázas tervezés és pályázatírás időszaka, majd 2009. januárjában a pályázatot is benyújtották. Mint később kiderült, ez jó döntés volt, hiszen a várt egyházi forrás érkezése elmaradt. A pályázat sikerességéről 2010. januárjában érkezett az értesítés, 2011. tavaszára megvalósult a templom teljes felújítása. Eljött az idő a hálaadásra és az ünneplésre.
Szemerei János püspök, aki 2008-ben a felújítást javasló esperes volt, igehirdetésében felidézte a felújítás nehézségeit. Majd áttért arra, hogy a templom nem csupán az istentiszteletek helyét jelenti, nem csak azt az épületet, amelyben a gyülekezet összegyűlik, de a templom örökség is. A templomot evangélikus őseink építették, a templom kövei őket is idézik. Örökség a felújított zalaistvándi templom is. Akkor, amikor hálát adunk Istennek terveink megvalósításához nyújtott segítségéért, őseinkre is emlékezünk. A mai gyülekezetnek pedig az is a feladata, hogy ezt az örökséget továbbadja.
De idézzük fel, hogy milyen nehézségeken kellett a gyülekezetnek túljutni. A várt, majd elmaradt egyházi támogatás okozta csalódottság után jött a 2010. januári öröm, utána azonban a következő csalódás. Az Országos Iroda – akkori igazgatóhelyettese hibás jogértelmezése miatt – megtiltotta a beruházás elkezdését – nem csak Zalaistvándon, de mindhárom egyházkerületben. Dr. Hári Tibor somogy-zalai felügyelő alapos jogi állásfoglalása után a dunántúli kerületi elnökség és a dunántúli esperesek együtt megfogalmazott és a zsinatnak címzett levele nyomán indulhatott el a megnyert pályázatok megvalósítása. Ekkor azonban szembe kellett nézni a következő problémával – kevesebb forrást nyert el a gyülekezet, mint amennyire pályázott. Ittzés János püspök kínált a nála kopogtató zalaistvándi küldöttségnek megoldást. Ennek nyomán kerületi forráshoz jutott az eklézsia, továbbá az Országos Presbitérium önrészkiegészítés formájában támogatta a beruházást. A még így is hiányzó összeget példátlan összefogással gyűjtötték össze.
Széleskörű gyűjtésbe kezdtek, amelybe bekapcsolódtak a testvéregyházak is. 2010. novemberében a pókaszepetki katolikus templomban a tatai református gimnázium kórusa adott hangversenyt a zalaistvándi evangélikus templom javára. Kisebb-nagyobb összegek érkeztek ezen kívül is, köztük egy jelentős, egymilliós adomány is. Gyűlt a pénz, közben folyt a munka.
Idén tavasszal aztán az utolsó padok is bekerültek a helyükre, megújult az oltár, új keresztelőkút és szószék került a templomtérbe. Mindenki nagy örömére restaurálták az értékes oltárképet is.
Az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen a köszöntések közül egyet szeretnék kiemelni. Koczor György, a gyülekezet lelkésze méltatta Szilvás László zalaegerszegi építész, Zalaistvánd szülöttének érdemeit. Szilvás László hat évvel ezelőtt kapott az egyházmegye esperesétől megbízást arra, hogy hasznosítsa, újíttassa fel a gyülekezet romló állapotú épületeit. Az ő erőfeszítései nyomán épült újjá a régi iskola és lett belőle meleg, bensőséges gyülekezeti otthon és ő volt az, aki a templom felújítását is előkészítette, majd irányította. Időközben az ő tervei alapján szépült meg a lelkészlakás is. Az, hogy most a zalaistvándi épületegyüttes ritka példaként kiváló állapotban van, Szilvás László kitartó és hűséges munkájának az eredménye és az Úristen szeretetének gyümölcse.
Zalaistvándon minden feltétel adott ahhoz, hogy a gyülekezet 21. századi körülmények között éljen. Jó volt ezért hálát adni.
Hiányérzet