Emléktáblát kapott Ihász Dániel Nagydémen
Nagydém – Kossuth hűséges társára, az evangélikus Ihász Dánielre emlékeztek a gyülekezet tagjai és a környékről érkezett hívek 2012. szeptember 16-án, vasárnap délután Nagydémen. Az igehirdetés szolgálatát Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke végezte, a liturgiában Polgárdi Sándor Veszprém megyei esperes és Németh Katalin beosztott lelkész segédkezett. Szöveg és fotó: Adámi Mária
Az alkalmon végre méltó helyet talált az evangélikus templom falán az az emléktábla, amelyet egy iskola lebontása után évekig őrzött Balázs Nándor, a gyülekezet egyik tagja.
Az emléktábla olyan kő, amelyik beszél – hangsúlyozta Lk 19,40 alapján tartott prédikációjában a püspök. „Beszél arról, aki innen indult, és fontos ember lett. Beszél rólatok, akik fontosnak tartjátok, hogy ápoljátok emlékét” – mondta. Majd így folytatta: az elhelyezett tábla emlékeztessen mindenekelőtt Isten hűségére, aki igazi szabadságot akar adni nekünk.
Az istentiszteletet követően Németh Katalin ismertette Ihász Dániel életrajzát, majd sor került az emléktábla leleplezésére és megáldására. Köszöntőt mondott Polgárdi Sándor esperes és Szakos Csaba bakonytamási lelkész, aki korábban jó ideig a nagydémi szolgálatot is ellátta. Koszorút helyeztek el a helyi önkormányzat képviselői.
Ihász Dániel 1813. október 17-én született Nagydémen, evangélikus nemesi családban. Tanulmányait a soproni líceumban végezte, majd 1828-ban belépett a császári hadseregbe, ahol egészen 1848 nyaráig szolgált. Ekkor csatlakozott a 48. honvéd gyalogezredhez. Részt vett a szabadságharc több fontos csatájában, kétszer meg is sebesült. Helytállásáért a Magyar Katonai Érdemrend III. fokozatával tüntették ki. A világosi fegyverletételnél már nem volt jelen, csapatai maradványaival a török katonaság előtt tette le a fegyvert. Viddinben a magyar emigránsok egyik vezetője lett. Egyike volt annak a huszonhat tisztnek, akik elkísérték Kossuthot Kutahyába. Itt szövődött közte és Kossuth Lajos között az a mély barátság, amely halálig megmaradt. Kossuth Lajost elkísérte Angliába, majd Amerikába is. Morningville-ben (New York állam) hadianyaggyárat alapított, amely tervei szerint egy magyar felkelés számára gyártott volna fegyvereket. Mikor hírt kapott az olaszországi magyar légió felállításának tervéről, Európába utazott, és átvette a légió I. dandárának parancsnokságát, majd a légió feloszlatása után – ezredesként – átlépett a piemonti hadseregbe. 1861 májusától 1862 júliusáig a magyar légió parancsnoka volt, majd nyugállományú olasz ezredesként Kossuth Lajos mellett élt. Sok levelet írt a kormányzó turini életéről, ezért elnevezték Kossuth Mikes Kelemenjének. 1881. április 10-én hunyt el Collegno al Baracconéban.
