Dr. Agod Anett és dr. László Virgil ordinációja volt Szegeden
Szeged – Dr. Agod Anett és dr. László Virgil idén nyáron második alkalommal állhattak meg együtt oltár előtt közös életük jeles eseménye kapcsán. A tavalyi év augusztusában a debreceni evangélikus templom oltára előtt, mint ifjú pár, idén augusztus 25-én pedig a szegedi evangélikus templom oltára előtt, mint ifjú lelkészek. Szöveg és fotó: Horváth-Hegyi Áron
A kettős ünnep szépen megmozgatta kis országunk evangélikusságának Dunán inneni felét: a küldő gyülekezeteken kívül a hatodéves helyek hívei is tiszteletüket tették a csongrádi megyeszékhelyen: Budavárból és Cinkotáról.
Az alkalom további pikantériája, hogy az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, dr. Fabiny Tamás (aki augusztus 28-án ünnepli ordinációjának harmincadik évfordulóját) kivételesen egyházkerülete határain túl végezhette a dupla lelkészszentelést – mellesleg éppen ott, ahol lelkészi szolgálata kezdetekor pár hónapot helyettesként töltött el.
A püspök igehirdetésében Gal 2,20 alapján szólt: „Többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem”, aki az egy évvel ezelőtti esküvővel vont párhuzamban először a formai, majd a tartalmi hasonlóságokra utalt: népes gyülekezetben, családok, barátok jelenlétében, rekkenő hőségben, nem hétköznapi ruhában egyszer csak elhangzik az igen, kezdetét veszi az élethossziglan kötött kapcsolat, és megszólal az Isten áldását közvetítő püspöki szó. Ha aSzereted-e a melletted állót, és Szereted-e Krisztust és az Ő egyházát kérdésekre adott igenek valóban őszinték és szívből jövők, akkor azokba egy életen át lehet kapaszkodni – akár a házasság, akár a szolgálat nehéz szakaszaiban. Az ordináció alkalmával a kérdező a hívó és a küldő Jézus. A hűség a másik kulcsszó, ami nélkül nem lehet kitartani élethossziglan egy elhívás mellet. Az erőt azonban meg tudja adni Jézus: akár az egymásra bízott házasfeleknek, akár az egyházban, a nagyobb családban egymásra bízott hívőknek, lelkésznek, gyülekezeteknek.
A szentelési liturgiában a püspök oldalán dr. Orosz Gábor Viktor az Evangélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa, és ifj. Cserhát Sándor a Szegedi Evangélikus Egyházközség lelkésze vett részt. A köszöntések sorában többek között megszólalt Virgil és Anett hatodéves mentora is: Bence Imre és Vető István. Utóbbi gondolatait a cinkotai gyülekezet énekkari szolgálata egészítette ki: „Mit isten tesz mind jó nekem”.
Virgil érettségi után az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára iratkozott be, ahol 2003 nyarán avatták jogi doktorrá. Belső elhívásnak engedve 2003 őszétől az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakán folytatta tanulmányait. Emellett főállásban a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiumai Rózsák terei középiskolai kollégiumában nevelőtanárként dolgozott három tanéven át. A 2006/07 és 2007/08 tanévekben ösztöndíjas hallgatóként az amerikai Ohio állambeli Columbus-ban, a Trinity Lutheran Seminary-n tanult, ahol a Master of Theological Studies szakon teológusi diplomát szerzett. Itthoni tanulmányai mellett a MEE Külügyi Osztályának munkatársa volt két éven keresztül, majd elkezdte az EHE Doktori Iskoláját újszövetségi és teológiatörténeti szakterületen. Ezzel párhuzamosan az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöki hivatalába került félállásba teológiai és külügyi referens munkakörbe, ahol azóta is (és továbbra is) megszakítás nélkül dolgozik – így a cikk írójának közvetlen munkatársa, és egyben szomszédja is. Most, hogy teológus-lelkész szakon befejezte tanulmányait, folytatja a kutatást A keresztyén ember Isten gyermeksége az újszövetségi teológia és a keresztyén misztika fényében témakörben.
Anett hosszú évekig aktívan jelen volt a szegedi gyülekezet hétköznapjaiban: gyerek és ifjúsági munkában, hitoktatásban. Ha kellett, zeneiskolában szerzett tudását kamatoztatta akár gitározás, akár népdaléneklés formájában. Érettségi után gondolkodás nélkül ment továbbtanulni, és 2009-ben jogi diplomát szerzett Szegeden. Már 2006-ban beiratkozott az EHE teológus-lelkész szakára, vállalva, hogy párhuzamosan végzi a két egyetemet. A 2009/2010-es tanévet a pozsonyi Comenius Egyetem Evangélikus Teológiai Karán töltötte ösztöndíjasként. Most, hogy megszerezte a lelkészavatási oklevelét, a budavári gyülekezetben, férje hatodéves helyén kezdi meg szolgálatát, ahol a lelkészi feladatok mellett a hitoktatásban is aktívan részt fog venni.
Hogy mit hoz a jövő, és hogyan alakul közös szolgálatuk, az egyelőre mindkettejük előtt titok. Mindenesetre, saját bevallásuk szerint nyitottak, és csöppet sem aggódnak a holnap felől. Saját fogalmazásuk szerint: „Nem akarunk Istennél okosabbak lenni”.
További képek:
