Átalakul a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa – Egyházak javaslatait is figyelembe veszik

A grémium javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokat lát el, segítve a kormány, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter munkáját.
A szociális államtitkárság tájékoztatása szerint a tavalyi vonatkozó kormányhatározatok alapján felül kell vizsgálni és a meghatározott követelményeknek megfelelően át kell alakítani az egyes jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületeket. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának átalakítása ennek alapján vált szükségessé. Az intézkedés arra irányul, hogy elválasszák az államigazgatási és a civil szférát. 
A tanácsban az átalakítás után csak civil szervezetek vesznek részt, kivéve a testület elnökét, akit a területért felelős miniszter jelöl. Ő a kormányhatározatban megjelölt feladatokat látja el, amelyek megegyeznek a korábbi jogszabály által előírt feladatokkal. Tehát a tanács működése nem tér el az eddigitől – közölte az államtitkárság.
Kitért arra: a tanács tagjainak a testület átalakulásával megszűnik a mandátuma, az új tagokat a miniszter kéri fel a munkára. A tagokat delegáló szervezeteket a kormányhatározatban jelölték meg. 
Kiemelték, hogy a meghatározó civil szervezetek (például Nagycsaládosok Országos Szövetsége, Magyar Cserkész Szövetség, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egyházak) munkájára, tanácsaira továbbra is számít a kormány a fiatalok lehetőségeinek bővítése, közösségeik fejlesztése, az ifjúság értékalapú nevelése érdekében. 
A kormányhatározatban az olvasható: a tanács tagja a tárca részéről a gyermek- és ifjúságpolitikai szakterület képviselője, továbbá az országos önkormányzati érdekszövetségek közös jelöltje, egy-egy jelölt az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Magyar Cserkészszövetség képviseletében, valamint azon egyházak, illetőleg felekezetek által közösen jelölt két személy, amelyek Magyarország területén mind az általános iskolai és a középiskolai nevelésben és oktatásban, mind a felsőoktatási alap- és mesterképzésben és a doktori képzésben intézményekkel rendelkeznek.
A tanács tagjait – a tárca képviselőjén kívül – a miniszter három évre írásban kéri fel. A testület legalább negyedévente ülésezik, feladatainak végrehajtásáról évente két alkalommal írásban tájékoztatja a minisztert.
A testület ülései nyilvánosak, tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A tanács véleményt nyilvánít a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő szabályozási javaslatokról, hazai és nemzetközi jelentésekről, közreműködik a gyermekek és az ifjúság élethelyzetének javításával kapcsolatos, a miniszter által előkészített programok kidolgozásában, továbbá gyermek- és ifjúságpolitikával kapcsolatos jogszabály-módosításokat, egyéb kormányzati döntéseket, új programokat javasolhat – áll a kormányhatározatban.