SZTÁRAI MIHÁLY EMLÉKTÁBLÁJÁNAK FELAVATÁSA
A Gyulai Protestáns Kör és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár tisztelettel meghívja Önt és családját SZTÁRAI MIHÁLY EMLÉKTÁBLÁJÁNAK FELAVATÁSÁRA ÉS AZ AZT KÖVETŐ EMLÉKESTRE 2009. október 9-én 17 órakor Sztárai Mihály emléktáblájának felavatása a vár kápolnájának falán. Avató beszédet mond: dr. Erdmann Gyula alpolgármester. Közreműködik a Magvető Református Általános Iskola énekkara László Olga vezényletével, valamint hangszeres zenével az iskola diákjai, Téglás Ferenc vezetésével.
| Esemény megnevezése: |
|
|---|---|
| Időpont: |
2009. 10. 09. mikortól: 17:00 meddig: 18:00 |
| Helyszín: | Gyula |
| Név | Kósa László |
| Esemény hozzáadása a naptárhoz |
vCal
iCal
|
"Hegedűvel, orgonával zöngetni, Minden éneklő szerszámmal tisztelni." Sztárai M: 92. zsoltár
A reformációért hálát adnak a református, az evangélikus és a baptista gyülekezet lelkipásztorai. 18 órakor a Mogyoróssy János Városi Könyvtár olvasótermében az emlékesten DR. KÓSA LÁSZLÓ, az ELTE egyetemi tanára: A reformáció Gyulán, DR. HUBERT GABRIELLA irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa: Reformáció - éneklés - Sztárai címmel tart előadást. Felkért hozzászóló Dr. Havassy Péter a Corvin János Múzeum igazgatója: Új kutatási eredmények a gyulai várban A Protestáns Kamarakórus Sztárai Mihály zsoltár feldolgozásait adja elő. Karvezető: Perlaki Attila Gyula késő középkori történetének országos jelentőségét az élénk mezővárosi kereskedelem és ipar, az uradalmi központ, a végvár fontossága és a település szellemi-kulturális életének súlya együttesen alkották. Az utóbbinak része volt a magyar
országi reformációban betöltött szerep. A reformátorok közül többen működtek és szolgáltak prédikátorként és tanítóként a városban, köztük Sztárai Mihály 1563-ban. Sztárai nagyszámú protestáns egyházközséget szervezett. Az irodalomtörténet máig számon tartja kiemelkedő irodalmi munkásságát: egyházi énekeket, vallásos históriákat, prédikációkat írt. Énekeit ma is használják a hazai protestáns egyházak, modern kórusfeldolgozásaik készültek. Fennmaradt két drámájával ő a legkorábbról ismert magyar nyelvű színdarabok szerzője. Sztárai prédikátor és író-költő kortársainak működési helyét nagyon ritkán lehet ma is fennálló épülethez kötni, ő bizonyosan rendszeresen prédikált a gyulai vár eredeti formában megmaradt kápolnájában. Így az emléktábla egyedi jelentőséget képvisel azzal is, hogy az első ismert magyar nyelvű drámaíró emlékét a Várszínháznak otthont adó épületbe
n örökíti meg.
